Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1030. Törvényjavaslat az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákról és e munkákra nyujtandó segélyekről

1030., szám. 199 Ezenfelül a most idézett § utolsó bekezdésében kimondatnék az is, hogy társulati feladatkörbe eső fentartással és kezeléssel is megbízhatja a földmívelésügyi minister a nevezett hivatalokat, ha ezt a társulat maga kéri vagy ha a fentartás a társulati igazgatásban nem látszik kellően biztosítottnak. Itt még csak azt kívánom kiemelni, hogy annak lehetősége, hogy társulati szervezet mellett is intézhetik a kultúrmérnöki hivatalok, illetőleg kirendeltségek — természetesen a társulat terhére — a fentartást és kezelést, bizonyára alkalmas lesz arra is, hogy az érdekeltségeknek a társulatban való szervezkedéssel szemben gyakran tapasztalható idegenkedését legyőzze, amelynek leginkább az az aggodalom ad tápot, hogy társulati szervezetben állandó személyzetet kell tartaniok és a személyzeti kiadások terhét is viselniök. A 9. §. azokról a járulékokról szól, amelyek az e javaslat értelmében nyújtandó segélylyel végrehajtott munkálatok létesítési és föntartási költségei, valamint az esetleg a folyósított állami kölcsön törlesztése címén fizetendő összegek fejében az érdekelteket terhelik. Ezeket az 1885: XXIII. t.-c. 121. §-ának rendelkezése szerint minősülöknek és közadók módjára beszedendőknek, illetőleg behajtandóknak kell megállapítani. Rendelkezéseket kellett felvenni e szakaszban e kivetések elkészítése, azoknak az érdekeltekkel való közlése és pénzügyigazgatóságoknál leendő kimutatása iránt is. Ezt a kultúrmérnöki hivatalok teljesítenék éspedig — ha valamely társulatnál a fentartást és kezelést intézik — azok kivetéseire nézve is. Végül minden eshetőséggel számolva, e szakaszban azt is meg kellett állapítani, hogy a községektől, mint jogi személyektől is a közadók módjára lehet beszedni ós behajtani, — amennyiben t. i. erre esetenkint szükség volna — azokat az összegeket, amelyek a munkálatok létesítésének részben államsególylyel fedezett költségeiből reájuk esnek vagy amelyeket a részükre folyósított állami kölcsön törlesztése fejében kell íizetniök, úgyszintén azokat, melyek a fentartás költségeinek fedezésére szükségesek. A 10. §. megállapítja, hogy a kultúrmérnöki hivatalok által eszközölt végrehajtás, fentartás ós kezelés költségei közül melyek számíthatók fel a munkálatok, illetőleg az érdekeltek terhére. A 11. §. arra nyújtana lehetőséget, hogy bizonyos esetekben — az érdekeltek vonakodásával szemben — kényszer útján is végrehajtassanak a munkálatok. Nem ritka .az az eset, hogy igen nagy fontosságú munkálatokat — bárha azokra jelentékeny államsegélyt helyezett a kormány kilátásba — foganatba venni még sem volt lehetséges és pedig amiatt nem/ mert az érdekeltek kisebb vagy nagyobb része, saját érdekét nem jól fogva fel, ellene szegült a munkálatok végrehajtásának. Miután csakis társulattá alakulás mellett, amitől pedig ily természetű munkálatoknál általában idegenkedés észlelhető, lehet a többségnek a kisebbséggel szemben döntő szava: gyakran még azok a munkálatok sem voltak teljesíthetők, amelyeket az érdekeltek többsége foganatosítani óhajtott. A meder és partok jókarba hozatalához szükséges munkálatok végzésére a hatóság az érdekelteket az 1885 : XXIII. t.-c. 40. §-a és az 1913: XVIII. t.-c. 7. §a alapján kötelezheti ugyan; — azok a munkálatok azonban, amelyek a folyóvizek kártóteleinek megakadályozása céljából lennének szükségese

k, — gyakran túl esnek azoknak körén, amelyeket — még ha az 1913 : XVIII. t.-c. 7. §-ában helyt nyert kiterjesztő értelmezést alkalmazzuk is — a medrek és partok jókarba hozatala alá lehet foglalni. Tekintetbe kell