Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1030. Törvényjavaslat az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákról és e munkákra nyujtandó segélyekről
196 1030. szám. állami kezelés, alatt nem álló folyók vagy patakok szabályozására, nemkülönben vízmosások megkötésére segélyek legyenek adhatók. Miután arról, hogy az állami kezelés alatt nem álló és az 1908 : XLIX. t.-c. 1. §-a első bekezdésének rendelkezései alá sem tartozó folyókon, illetőleg folyórészeken és patakokon végrehajtandó munkálatok végzésében az érdekelteket segélyekkel támogatni lehessen, e törvényjavaslat gondoskodnék, ezzel megszűnik annak a szüksége, hogy az 1908 : XLIX. t.-cikkel engedélyezett hitelt ily rendeltetésű segélyekre továbbra is igénybe vegyem. Az 1908 : XLIX. t.-cikkel engedélyezett 192 millió K hitelnek ettől az igénybevételtől való mentesítése fölöttébb kívánatos is, a most idézett törvénycikkel elfogadott munkaprogramm megvalósítása érdekében. Már az 1908: XLIX. t.-c. alapjául szolgált javaslat indokolása utalt körülményre, hogy a munkaprogrammot alkotó tervek elkészítésének idejétől vagyis 1904. évtől a javaslat benyújtásáig eltelt idő alatt a munkabérek és anyagárak 20—25°/o-kal emelkedtek. Azóta további emelkedés volt a munkabérekben és anyagárakban, minek következtében a 192 millió K hitel kevesebb munkára nyújt fedezetet, mint amennyit azzal teljesíthetni eredetileg számítottunk. Az így előálló különbözet nyerne bizonyos mérvig ellensúlyozást, ha az államilag való szabályozás alá nem eső folyókon végzendő munkálatokra szükségelt segélyek terhétől mentessé tesszük a 192 milliós hitelt. Fenmaradna azonban továbbra is — miután a jelen törvényjavaslat 4. §-a ezt nem érinti — az 1908 : XLIX. t.-c. 1. §a második bekezdésének az a rendelkezése, hogy az ennek a törvényszakasznak első bekezdésében felsorolt folyókon kívül más folyókon és patakokon is foganatosíthatók legyenek, a 192 millió K hitel terhére oly szabályozási munkálatok, amelyeknek államilag való végzése közgazdasági szempontból vagy egyéb köztekintetekből szükségessé válik. Mindezek folyományaként az 1908 : XLIX. t.-c. 2. §-ába — az állami kezelés alatt nem álló folyók vagy patakok szabályozására, valamint vízmosások megkötésére nyújtható segélyek szemmel tartásával — felvett arra a megszorító rendelkezésre, hogy az 1. §. második bekezdésében említett munkálatokra és segélyekre a 192 millió K-nak legfeljebb 5°/o-a fordítható, — most már szintén nincs szükség és így az, mint tárgytalan, hatályon kívül helyezendő. Ugyanebből az okból törülni kell az 1. §. második bekezdéséből e szavakat: »a jelen törvény 2.. §-ának korlátai között* és törlendők az 5. §-ból e szavak: »valamint az állami kezelés alatt nem álló folyóknál és patakoknál végzendő munkálatokra, úgyszintén vízmosások megkötésére«. Az 5. §-ba foglalt az a rendelkezés, hogy a vízfolyások rendezésére vagy partok biztosítására segély vagy kamatmentes állami kölcsön csak az egész folyó egységes szabályozásának keretébe beillő oly munkálatra adható, amely magában véve műszakilag önálló egészet képez, azt kívánja biztosítani, hogy az e nembeli munkálatok közül csakis a maradandó értékűek végrehajtása mozdíttassók elő azzal a támogatással, amely e javaslat törvényerőre emelkedése esetén nyújtható lesz és előre is kizárassék az, hogy ily minősítés alá nem eső munkálatok segélyezése tekintetében igények emeltethessenek. Maradandó értékűnek pedig csakis oly vízrendezési vagy partbiztosítási munkálatot lehet tekinteni, amely egyfelől beleillik a folyó egységes szabályozásának keretébe, másfelől pedig magában v r éve műszakilag önálló egészet alkot. A mederrendezési vagy partbiztosítási munkálatok sorában önálló műszaki egészként csakis azok minősülhetnek, amelyek a medernek mind a
