Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1030. Törvényjavaslat az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákról és e munkákra nyujtandó segélyekről

lObO. szám. 195 mosások megkötése általában nem foglal helyet. Mégsem- kívánom kizárni azt, hogy a vízmosások megkötésére végzendő munkálatok közül azok, amelyek a folyórendezésekkel közvetetlen kapcsolatban vannak, ezek körébe, mint kiegészítő munkálataik, be ne vonassanak. Szükséges itt még arról is megemlékeznem, hogy a folyók felső völgyeiben, — amelyeknél, mint az előbb jeleztem, a töltésrendszer csak kivételesen, községi belterületek megvédésére fog alkalmazást nyerhetni, — mellőzni kell minden oly munkálatot, amely a nagy esés mellett amúgy is rohamos e vizeknek lefolyását még inkább gyorsítaná ós ezzel a síkvidéki részeken, az ott elért eredmények veszélyeztetésével, a helyzetet rosszabbítaná. Csakis oly munkálatok lesznek tehát a folyók felsőbb részein engedélyezhetők, amelyek a síkvidéki részeken nagy költséggel létesített művekre káros hatást nem gyakorolhatnak, hanem ellenkezőleg azok teljesebb érvényesülését elősegítik, egyfelől az árvizek lehető visszatartásával, másfelől pedig a hordalék lezudulásának megakadályozásával. A törvényjavaslat 2. §-a arra adna felhatalmazást, hogy a segélyezések céljára kórt 60 millió K hitelből az 1914/15. költségvetési évtől kezdve óvenkint 3 millió K-át vehessek igénybe. Az egész hitelösszeg ilyképen 20 év alatt lenne felhasználható. Az évi részleteknek 3 millió K-nál nem kisebb összegben való megállapítását azért kérem, hogy az actio — az előtte álló nagy feladatok hosszú sorozatához mérten — szélesebb mederben legyen megindítható ós vezethető, és mert a programm megvalósításához iűződő fontos közgazdasági érdekek nagy hátrányára lenne, ha a végrehajtás 20 évnél hosszabb időre tolatnék ki. A 60 millió K hitelből évenkint igénybe veendő összegek tárcámnál a »Vizi munkálatok« cím alatt átmeneti kiadásként lennének elszámolandók. A 3. §. az egyes költségvetési évekre előirányzott hitelösszegekből a számadási évben fel nem használt részek lekötésére nézve az 1897 : XX. t.-c. 27. ij-ában foglaltaktól némileg eltérő rendelkezést tartalmaz. Ha ugyanis az 1897 : XX. t.-c. 27. §-ának rendelkezései, melyek a megelőző évből felmaradt építkezési jelleggel biró hiteleknek a tárgyévet követő első és második számadási évben való felhasználhatás céljából való lekötésére vonatkoznak, a jelen törvényjavaslat tárgyát képező hitel évi részleteire mindenben alkalmazandók lennének, a hitelnek célirányos felhasználása fölöttébb nehéz volna. Nevezetesen, ha a maradványösszeg lekötése, az idézett törvényszakasz rendelkezéseihez képest, itt is csak valamely már elrendelt munkával való felhasználás céljára történhetnék, e hitelből esetleg igen jelentékeny részek tényleges felhasználás alá egyáltalában nem juthatnának. Attól kezdve ugyanis, hogy bizonyos munkálatra a segély kilátásba helyeztetett addig az időpontig, amikor a segély tényleg utalványozható lesz, rendszerint igen hosszú, nem ritkán több évre terjedő idő telik el. Mert megelőzőleg megejtendők az érdekeltekkel az előzetes, többnyire hosszadalmas tárgyalások, majd meg kell tartani a vízjogi törvényben előirt engedélyezési tárgyalást, amelynek során esetleg három fokon való határozás válik szükségessé. Ezekre a körülményekre való utalással kérem a szóbanforgó hitel évi részletei maradványainak lekötésére nézve a javasolt különleges rendelkezés tételét. A 4. §. az 1908 : XLIX. t-c. 1., 2. és 5. §-ainak a jelen törvényjavaslat következtében szükséges módosítása iránt rendelkezik. Az 1908 : XLIX. t.-c 1. §-ának második bekezdése felhatalmazást adott •irra, hogy az idézett törvénycikkel engedélyezett 192 millió K hitelből az '15*