Képviselőházi irományok, 1910. XL. kötet • CLXVIII-CCVI. sz.

Irományszámok - 1910-CLXX. Törvényjavaslat az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmiségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

18 CLXX. szám. 28. §. Az esküdtbíróság! főtárgyalás jegyzőkönyvében a főtárgyalás! jegyzőkönyv egyéb tartalmán felül le kell írni az esküdtszék megalakítását, megkell említeni az esküdtek és a pótesküdtek szabályszerű megesketését ós ha az esküdtek felvilágosítást kértek (13. és 15. §.), vagy ha a bíróság helyesbítő eljárást rendelt el (20. ós 21, §.), vázolni kell az e tekintetben lefolyt eljárást. A vádló részéről javaslatba hozott kérdéseket és a 2. §. értelmében írásban előterjesztett egyéb indítványokat, a megállapított kérdéseket, az esküdtek határozatát és az ítéletet vagy a 22. §. értelmében hozott felfüggesztő végzést a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. II. cikk. A Bp. 427. §-a helyébe a jelen törvény 29. §-a, a Bp. 429. §-a helyébe a jelen törvény 30. §-a, a Bp. 430. §-a helyébe a jelen törvény 31. §-a, a Bp. 432. §-a helyébe a jelen törvény 32. §-a. a Bp. 437. §-a helyébe pedig a jelen törvény 33 — 36. §-ai lépnek. A Bp. 426. §-ának 1. pontja értelmében a semmisségi panasznak a Bp. 384. és 385. §-aiban meghatározott, továbbá még a következő semmisségi okok alapján van helye: 1. ha az esküdtszék nem volt szabályszerűen alakítva (Bp. 342—347. §-ai); 2. ha valamely esküdt, aki az esküdtszék határozatánál szavazott, nem voltjelen a főtárgyalás egész tartama alatt (Bp. 348.. § a);. 3. ha a határozat hozásában olyan esküdt vett részt, akit a Bp. 343. §-a szerint az ügy elintézéséből ki kellett volna zárni; 4. ha a kérdések feltevésénél a jelen törvény 3—11. §-ainak, vagy az 1908 : XXXVI. t.-c. 34. §-ának parancsoló rendelkezéseit a bíróság megsértette ; 5. ha az elnök befejező vagy felvilágosító fejtegetésében (14. §.) téves magyarázatot adott vagy a 14. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértette ; 6. ha az esküdtek határozata lényegében homályos, hiányos vagy önmagának ellenmondó. A 3. pontban megjelölt semmisségi okot nem érvényesítheti az a fél, aki a kizáró okról az esküdtszék alakításakor tudott és azt akkor be nem jelentette, a 4. és az 5. pontban meghatározott semmisségi okot pedig a felek általában nem érvényesíthetik, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem az, ítéletre nem volt befolyással. Az 5. pontban meghatározott semmisségi okot az elnöki fejtegetés után azonnal be kell jelenteni s az ítélet kihirdetése után fenn kell tartani. Az 1. és a 2. pontban megjelölt semmisségi okot mindig, a 4. és a 6. pontban megjelölt semmisségi okot pedig csak akkor kell hivatalból figyelembe venni, ha a vádlott sérelmére szolgált.