Képviselőházi irományok, 1910. XL. kötet • CLXVIII-CCVI. sz.

Irományszámok - 1910-CLXX. Törvényjavaslat az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmiségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

CL3£X. szám. Í1 désre (9. §.) a vádlottnak kedvező választ adtak, a bíróság a vádlottat ítélettel felmenti. Felmenti a bíróság a vádlottat akkor is, ha a törvény arra a tettre, amelyet a vádlott az esküdtek határozata szerint elkövetett, nem állapít meg büntetést, vagy ha a bíróság olyan okot fogadott el valónak, amely a beszámítást kizárja (9. §. 3. bekezdése). A 18. §. esetében elsősorban a vádló terjeszti elő indítványát a bűnösség és az alkalmazandó büntetési tétel tárgyában, azután a sértett nyilatkozhatik magánjogi igénye tekintetében és végül a vádlott és védője egy ízben felszólalhatnak. Az esküdtek határozatát nem szabad bírálat tárgyává tenniök. Ezután a bíróság ítélet hozása végett a 18. §. szerint választott két esküdttel együtt visszavonul. Büntető ítélet hozatalánál a bíróság a Bp. 327. §-ának szabályai szerint jár el. Az esküdtek határozata a bíróságot a büntetés kiszabásánál csak annyiban korlátozza, hogy a 9. §-ban említett súlyosabb, illetőleg enyhébb büntetési nemet vagy büntetési tételt az esküdtek határozata nélkül csak akkor alkalmazhatja, ha az annak alapjául szolgáló ténykörülményt közokirat bizonyítja. A 18. §. szerint választott esküdteket az ítélethozatalban ugyanazok a jogok illetik meg, mint a bírói szavazó tagokat. 26. §. Az ítélet rendelkező részének az esküdtekhez intézett kérdéseket és az esküdtek határozatát is tártai máznia kell; az indokolásnak pedig e határozat tartalmára keli támaszkodnia azokban a kérdésekben, amelyeket az esküdtek döntöttek el. 27. §. Az esküdtbírósági főtárgyalást csak addig szabad elnapolni vagy félbeszakítani, amíg az esküdtek tanácskozás végett vissza nem vonultak. Az ítélet hozását és kihirdetését elhalasztani nem szabad. Ha a főtárgyalást elnapolták vagy félbeszakították, az esküdtek az elnök engedelmével lakásuki'a távozhatnak, de a főtárgyalás folytatásánál meg kell jelenniük és letett esküjük értelmében a tárgyalás alatt álló ügyről a közbeeső idő alatt nem értekezhetnek mással, mint esküdttársaikkal. Az elnök köteles őket azokra a következményekre figyelmeztetni, amelyeket a törvény e jogszabályok megszegéséhez fűz. Ha a főtárgyalást három napnál tovább napolták el, vagy szakították félbe, az esküdtszéket újra kell alakítani ós a főtárgyalást elölről kell kezdeni. Képv. iromány. 1910—1915. XL. kötet. 3