Képviselőházi irományok, 1910. XXXIX. kötet • 990-1022. sz.
Irományszámok - 1910-1002. A pénzügyi bizottság általános jelentése az1914/5. évi állami költségvetésről
128 1002. szám. és mindkétrendű elfecsérlés megakadályozására, bizottságunk legfőbb szempontja gyanánt hangoztatta a mostani költségvetés megvitatásának egészvonalán. Nem ok nélkül tettük ezt, hanem kettős indokból. Egyrészt azért r mert a benyújtott állami költségvetésnél a pénzügy minister úr a takarókosságnak ezt az elvét tűzte ki maga elé, amelynek keresztülvitelében őt a bizottság legelső sorban kivánta támogatni. Más oldalról azonban azért is, mert egész közvéleményünknek, társadalmi berendezésünknek életbevágó kérdése az, hogy az állam anyagi erejével való józan számolás minden túlzást távoltartson és a költekezésben való mértéktartásának igazsága hassa át polgárainkat, mert csak így lehet megakadályozni nemcsak azt, hogy az. államháztartás kerete túl ne nőjjön azon arányokon, melyeket nemzeti gazdaságunk mai állapota egészségesen elé szab, hanem egyúttal a társadalom érdekét is csak így lehet megóvni az anyagi erők kímélésével. Mert közvéleményünk, midőn annyit vár az államtól, a leggyakrabban elfelejti azt, hogy az állam szava mögött maguknak az adózóknak terhei rejlenek és midőn a társadalom így az állam által túlontúl megterheli saját magát, akkor a kormánynak legfeljebb azt a választást adja meg, hogy a jelenlegi, vagy pedig későbbi nemzedékekre akarja-e a társadalom által követelt terheket áthárítani. A pénzügyi bizottság évek óta vallotta e nézeteket, de azokat soha olyan erővel nem hangoztatta ós soha olyan kötelessége nem volt azokat hangoztatnia, mint a jelen költségvetés alkalmával, mely a kétségtelenül igen nagy gazdasági nyomás és kedvezőtlen konjunktúra összetalálkozásának hatása alatt született meg. így vettük számba azt, hogy a költségvetés rendes kiadásai az 1913. évvel szemben 156,489.486 koronával, az átmeneti és a beruházási kiadások pedig végeredményben 34,853.148 koronával nőnek, az összes kiadások többlete tehát 191,342.634 koronát tesz ki. Ezzel szemben az összes bevételek 191,348.852 korona emelkedést tüntetnek fel, mely többletből 119,306.457 korona a rendes, 72.042.395 korona a rendkívüli bevételek növekedésére esik. így állott elő több mint 2 1 /* milliárdos költségvetésünk, ahol is 2.264,096.830 korona összes kiadással szemben 2.264,157.883 koiona összbevétel tartja egyensúlyban a mérleget akként, hogy az 61.053 korona számszerű felesleggel zárul. Ez óriási mérlegnek bonyolult szerkezetét szétbontva ós elléptetve magunk előtt annak számcsoportjait, — melyeknek arányai a még egy évtizeddel előbb felállított költségvetéssel szemben is rendkívülieknek mondhatók — mindenekelőtt az adózó polgárok reánk bizott érdekeinek szempontjából azt a, kérdést kell tisztáznunk, hogy a megnövekedett kiadások milyen bevételekből, tehát milyen tehernövekedésből meríttetnek Teljes világosságot kívántunk e kérdésben annál is inkább, mert a sajtó útján a közvélemény egy részében nagy adóemelésnek, a költségvetésbe elbujtatott új adóterheknek káprázatos számadatai tűntek fel. Ezzel szembi n ceruzával a kezünkben meg kellett állapítani azt, hogy igaz ugyan, hogy a költségvetésben van adóemelés, azonban az semmivel sem több, mint a szeszadó tételének hektoliterenkint 20 fillérrel való felemeléséből keletkező új adóteher, melyet a pénzügyminister úr a » Rendes bevételek* VI. fejezetének 8-ik címe alatt 177-2 millió koronára becsül, ezenkívül a bélyegtételek emelése vitetik keresztül. Ami a 17,450.000 koronára tervezett szeszadóénaelést illeti, erre nézve meg kell állapítanunk azt, hogy az 1908. évi XXVIII. t.-c. intézkedéseinek egész sorozata nem volt életbeléptethető azért, mert Ausztriában nem hozták be a megfelelő törvényes intézkedéseket. Most az 1914. évi január hó 23-áa
