Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.
Irományszámok - 1910-978. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a váltójog egységesítésére vonatkozó 964. és 965. számú két törvényjavaslat tárgyában
146 978. szám. Természetesen az anyagi jognak ez az egységesítése az államok ily nagy számában csak olyképen sikerült, hogy a szerződő államok jogának egyenlősítése mellett is meg kellett engedni, hogy mindegyik állam az egységes szabályzatot egyes meghatározott kérdésekben módosíthassa és kiegészíthesse, a váltójog egyes részei pedig egyáltalában ne vonassanak az egységesítés körébe. Az egyezmény legnagyobb része azokat a fenntartásokat tartalmazza, amelyek alapján az egyes államok törvényhozásának ezekre a módosításokra és kiegészítésekre joga van. Az egységes váltójogi szabályzat különösen a francia és a német váltójogi rendszert egyenlősítette. Túlnyomó részben azonban a német váltójogi rendszer érvényesült. Ezen rendszeren alapszik az 1876. évi váltótörvényünk is. így tehát az alapelvek tekintetében nálunk nem fog változás beállani. Mindazonáltal alig van jalenlegi váltótörvényünknek rendelkezése, amely szószerint megegyeznék az egységes szabályzat megfelelő rendelkezésével. Hogy csak a fontosabbakat emeljük ki, az egységes szabályzatban a mai joggal szemben módosítások a következők : a váltó kellékeinek csökkentése, — a telepített váltó fogalmának kiterjesztése az intéz vényezett lakóhelyén ugyan, de harmadik személynél fizetendő váltóra, — egyes váltóknál a kamat kiköthetése, — a zálogforgatmány meghonosítása, — a lejárat utáni forgatmány egyenlővé tétele a lejárat előtti forgatmánnyal, — az el nem fogadható váltó elismerése, — az intézvényezettnek az elfogadásra adott meggondolási idő, az elfogadásnak bizonyos esetekben visszavonhatósága, — az elfogadóval szemben az óvásnak minden esetben szükségtelensége, — a biztosítási visszkereset megszüntetése, illetőleg helyettesítése a lejárat előtti fizetési visszkeresettel, • - az erőhatalom befolyásának szabályozása, (melyet különben az 1912 : LXIV. törvénycikk nálunk már is törvényerőre emelt), — az elévülés új szabályozása stb. Ámbár ezek az újítások nagyrészt csak részletkérdésekre vonatkoznak, az egységes szabályzat útján a maguk egészében és majdnem minden egyes részletükben a mai igényeknek megfelelőbb új váltójogot teremtenek. Minthogy tehát az egyezménynek és a hozzátartozó egységes szabályzatnak becikkelyezésével, továbbá a váltóról szóló törvényjavaslattal majdnem 40 év óta fennálló mai váltótörvényünk helyébe az egész váltójognak új szabályozása lépne, a bizottság elsősorban megfontolás tárgyává tette, hogy akár jelenlegi váltótörvényünk hiányai és hibái, akár pedig a nemzetközi egységesítés előnyei önmagukban indokolják-e, hogy eddigi váltójogunk helyett újat fogadjunk el. A bizottság annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a váltójog egységesítése önmagában is hazánkra nézve nagy fontosságú, mert évenként különböző módon sok millió magyar váltó megy ki a külföldre. Reánk nézve minden lehetőség, amellyel hitelviszonyainkat a hitelnyújtó külföldhöz közelebb hozzuk, oly előny, amellyel szemben az eltérő, különleges szabályozás szempontjainak háttérbe kell lépniök. Az új váltótörvény alkalmas arra, hogy a magyar váltó iránt külföldön nagyobb bizalmat ébresszen, annak forgalmát megkönnyítse, és ilykép váltójogunknak ezúttal tervezett szabályozása kiegészítené azokat a valutapolitikai alkotásokat, amelyekkel törvényhozásunk egyebek közt azt is célozta, hogy a magyar devizát a nyugati államok arany váltóival egyenértékűvé tegye. De még ha nem is tekintjük ezt a magasabb hitelpolitikai szempontot, váltótörvényünk egyébként is megérett a reformra. Jelenlegi váltótörvényünk majdnem 40 évi fennállása alatt a váltójog is fejlődött, váltótörvényünk egyes rendelkezései hibásaknak vagy hiányosaknak mutatkoztak. Az érdekelt körökből két irányban mozgalom is indult meg a reform iránt. Az egyik mozgalom tárgya az volt, hogy a váltó utólagos kitöltésének és különösen az utólagos telepítésnek kérdése törvényhozási úton rendeztessék. A másik mozgalomnak célja a váltóóvás egyszerűsítése és olcsóbbá tétele volt. A váltótörvényről szóló