Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.
Irományszámok - 1910-978. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a váltójog egységesítésére vonatkozó 964. és 965. számú két törvényjavaslat tárgyában
978. szám. 147 előttünk fekvő törvényjavaslat számol mindezekkel a kívánságokkal és eleget tesz a gyakorlatban felmerült óhajoknak. A váltó utólagos kitöltésének kérdését — és annak körén belül az utólagos telepítésnek kérdését is — bíróságaink legújabb gyakorlatának és az 1911. évi magyar jogászgyülés tárgyalásainak figyelembevételével szabályozza a 2. §. utolsó bekezdésében. .; Az írni nem tudóknak váltókötelezettségek vállalása körül a mai jognál erősebb biztosítékokat nyújt, amelyek egyrészt kizárják azt, hogy az írni nem tudónak tudatlanságával mások visszaéljenek, másrészt azonban nem zárják el az írni nem tudót a reá nézve esetleg kedvezőbb váltóhitel igénybevételétől. Az óvást igyekszik a javaslat lehetőleg egyszerűvé, könnyűvé és olcsóvá tenni. A póstaóvás behozatalát postai intézményünk jelenlegi helyzete és más körül. menyek ezidőszerint nem teszik ugyan lehetségessé, de a törvényjavaslat legalább elvileg állást foglal mellette és feljogosítja a kereskedelemügyi minisztert, hogy kellő időben a póstaóvást rendelettel meghonosíthassa. De ha már az óvásnak ily úton való megkönnyítése ezidőszerint nem lehetséges, a törvényjavaslat ezt a célt a váltójegyzők intézményének felújításával kívánja szolgálni. Az ügyvédi kar, amely a váltójegyzőket szolgáltatni fogja, ilyképen hozzá fog járulni ahhoz, hogy oly helyeken, ahol más óvatoló közegek, kir. közjegyző vagy járásbíróság nincs, óvatoló közeg helyben legyen és így az óvás költségei az utazási és egyéb költségekkel ne szaporodjanak. A váltóról szóló törvényjavaslat ezenkívül a jelenlegi joggal szemben számos egyéb újítást is tartalmaz. Különösen kiemelhetők az elveszett váltó megsemmisítése iránti eljárás új szabályozása, amely közeledik az új polgári perrendtartásban (1911 : I. t.-c). az okiratok megsemmisítéséről foglalt rendezéshez. Kiemelhető továbbá a váltózálog és megtartásjog új szabályozása, amely meg fogja szüntetni azokat a nem igazolt ellentéteket, amelyek jelenleg a váltótörvény és a kereskedeln i törvény e szabályai között fennállanak. Minthogy ilykép a váltójogi egyezmény elfogadása hazánkra nézve előnyös a váltóról szóló törvényjavaslat pedig általában célszerű és helyes rendelkezéseké'; tartalmaz, az igazságügyi bizottság mindkét javaslatot a. részletes tárgyalás alap jául általánosságban elfogadta. Áttérve a részletekre, a bizottság a következőket adja elő ; I. Az egyezményhez és az egységes szabályzat részleteihez: A 964. számú törvényjavaslatban foglalt egyezmény és egységes szabályzat hivatalos fordítása a jelenlegi váltótörvényben használt ezeket a kifejezéseket: „látra" és „lát után" bizonyos időre szóló váltó, — helyettesítette a „megtekintésre" és „megtekintés után" bizonyos időre szóló váltó kifejezésekkel, azonban a mai kifejezések használatát is megengedi, aminek jeléül ezeket az Egységes Szabályzat 32. cikkében zárójelbe teszi. Ámbár a bizottságban nem volt nézeteltérés arra nézve, hogy a fentemlített jelenlegi kifejezések nyelvi szempontból rosszak, felmerült az a kérdés, vájjon ama körülmény figyelembevételével, hogy azok a kereskedelmi forgalomban már meggyökeresedtek, célszerű-e az említett megszokott kifejezéseket másokkal helyettesíteni. Minthogy a javaslat a használatban levő régi kifejezéseket nem tiltja meg és azok a mai váltótörvény 3. §-a értelmében is más hasonértelmű kifejezéssel (például: bemutatásra, tetszésre) pótolhatók, a bizottság helyesli, hogy mindkét törvényjavaslat e részben a jelenleginél helyesebb kifejezéseket tartalmaz. 19*
