Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

964. szám. 77 ininterrompue d'endossements, mérne si le dernier endossement est en hlanc. Quand un endossement en blanc est suivi d'un autre endossement, le signa­taire de celui-ci est réputé avoir ac­quis la lettre par l'endossement en blanc. Les endossements biffós sönt ró­putés non avenus. Si une personne a été dépossédée ó'une lettre de change par quelque dvónement que ce sóit, le porteur jus­tifiant de son droit de la maniére in­diquée á l'alinéa précédent, n'est tenu de se dessaisir de la lettre que s'il l'a acquise de mauvaise foi ou si, en l'ac­quérant, il a commis une faute lourde. Article 16. Les personnes actionnées en vertu de la lettre de change ne peuvent pas opposer au porteur les exceptions fon­dées sur leurs rapports personnels avec le tireur ou avec les porteurs antéri­eurs, a moins que la transmission n'ait eu lieu a la suite d'une entente frau­duleuse. Article 17. Lorsque l'endossement contient la mention »valeur en recouvrement«, »pour encaissement«, »par procuration« ou toute autre mention impliquant un simple mandat, le porteur peut exercer tous les droits dérivant de la lettre de change, mais il ne peut endosser celle-ci qu'á titre de procuration. Les obligés ne peuvent, dans ce cas, invoquer contre le porteur que les ex­ceptions qui seraient opposables a l'en­dosseur. Article 18. Lorsqu'un endossement contient la mention »valeur en garantie«, »valeur en gage« ou toute autre mention im­pliquant un nantissement, le porteur peut exercer tous les droits dérivant de la lettre de change, mais un endos­szakított láncolatával igazolja; áll ez még akkor is, ha az utolsó forgatmány üres. Ha az üres forgatmányra más for­gatmány következik, az utóbbi for­gatmány aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az üres forgatmány útján szerezte meg a váltót. A törölt forgat­mányokat nem létezőknek kell tekinteni. Ha valaki a váltó birtokát bármi módon elvesztette, váltóbirtokos, aki jogát az előbbi bekezdésben meg­határozott módon igazolja, a váltót csak akkor köteles kiadni, ha rossz­hiszeműleg szerezte, vagy ha megszer­zésében őt súlyos gondatlanság terheli. 16. cikk. A váltókeresettel megtámadott sze­mélyek a váltóbirtokos ellen nem él­hetnek oly kifogásokkal, amelyek a kibocsátóhoz vagy az előbbi váltó­birtokosokhoz való személyes viszo­nyukra vannak alapítva, kivéve, ha az átruházás csalárd egyetértés folyo­mánya. 17. cikk. Ha a forgatmányhoz ez a megjegy­zés van csatolva: »értéke a beszedés­ben*, »behajtás végett«, »meghatal­mazásul* vagy pedig az egyszerű meg­hatalmazást kifejező bármely más meg­jegyzés, a váltóbirtokos a váltóból eredő minden jogot gyakorolhat ugyan, de a váltót csakis ilyen meghatalmazó for­gatmánnyal forgathatja tovább. A kötelezettek ebben az esetben a váltóbirtokos ellen csak azokkal a kifo­gásokkal élhetnek, amelyek a forgató ellen érvényesíthetők. 18. cikk. Ha a forgatmány ezt a megjegyzést tartalmazza: »értéke biztosítékul«, »ér­téke zálogul« vagy ha elzálogosításra utaló bármely más megjegyzést tartal­maz, a váltóbirtokos a váltóból eredő minden jogot gyakorolhat, de forgat-

Next

/
Thumbnails
Contents