Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

964. szám. 141 törvényei állapítják meg, másfelől az Egyezmény 16. cikke 2. bekezdésének 2. mondata szerint minden állani megállapíthatja, hogy mennyiben tulajdonít egy ilyen érvényesítési eszköznek az elévülést folyamatba tevő hatályt. Az elévülést felfüggesztő és félbeszakító okoknak szabályozását az Egységes Szabályzat, — tekintettel az itt érvényesülő egyéb jogterületek különböző szabályozásaira — nem adja. E tekintetben az egyes szerződő államok külön jogszabályai maiadnak irányadók (L. az Egyezmény 16. cikk 1. bek.-ét). Jogukban áll azonban a szerződő államoknak ama feltételeknek megállapítása, amelyek mellett a külföldi államok által körülírt elévülést félbeszakító és felfüggesztő okokat érvényeseknek ismerik el (Egyezmény 16. cikk 2. bek.). E tárgyban a váltóról szóló törvényjavaslat 99. §-a rendelkezik. XII. FEJEZET. Általános rendelkezések. 72. és 73. cikk. A 72. és 73. cikkek szabályokat állítanak fel az ünnepnapokra és a határidőszámításra, továbbá eltörlik az u. n. kíméletnapokat Qour de gráce, Respekttage). Ezek a rendelkezések általában összhangzásban állanak jogunk jelenlegi szabályaival (V. ö. a Vt. 103. §-ával). Hogy melyek a »törvényes szünetnapok«, azt az egyes államok állapítják meg. Ezenfelül az Egyezmény 17. cikke értelmében mindegyik szerződő állam egyenlővé tehet bizonj^os hétköznapokat a váltójogi értelemben vett törvényes szünetnapokkal. Az Egyezmény 24. cikkének 3. bekezdése szerint pedig a szerződő államok kötelesek a németalföldi kormánnyal közölni a törvényes szünetnapoknak és azoknak a többi napoknak jegyzékét, amelyeken az illető államban a fizetés nem követelhető. A magyar ellentervezet 72. cikkében előterjesztett azt a javaslatot, hogy az Egységes Szabályzatban a váltócselekmények helyéül szolgáló helyiségek kérdése is szabályoztassék, az államértekezlet mellőzte, kimondván, hogy a helyiség, valamint annak a napnak megállapítása, ahol és amidőn a váltócselekmények teljesítendők, e cselekmények alaki szabályozásához és így az Egységes Szabályzat 76. cikke értelmében az egyes államok hatáskörébe tartoznak (V. ö. a 76. cikk indokolásával.) XIII. FEJEZET. A törvények összeütközéséről. Tekintettel arra, hogy az Egységes Szabályzat minden egyes államban mint hazai törvény is hatályba léptetendő, a szerződő államok között a törvények összeütközését tárgyazó szabályok felállítása csakis azokra a szabályokra nézve szükséges, amelyek tekintetében az egyes államok az Egységes Szabályzattól eltérhetnek (például: bizonyos váltónyilatkozatok formáját illetően), továbbá olyan kérdésekre nézve, amelyeket az Egységes Szabályzat megoldatlanul hagyott (például: a váltóképessóg, az óvás alakja). A XIII. fejezet csak ezekre az eltérésekre és kiegészítésekre vonatkozólag