Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

138 964. szám, névbecsült és előzőivel szemben, minthogy ők a nóvbecsülő elfogadó ellen jogot nem szereznek, a váltó szükségbe jutottnak minősítendő és így meg kell nekik adni a módot arra, hogy jogaikat érvényesíthessék. II. Névlecsülö fizetés. 58. cikk. Az 58. cikk 1. bekezdése szerint névbecsülő fizetésnek nemcsak akkor van helye, ha a lejárat utáni visszkereset előfeltételei fennforognak (Vt. 61. §.), hanem akkor is, ha a visszkereset már a lejárat előtt megindítható. Ez a rendelkezés következménye a visszkereset ujjászabáfyozásának. A 2. bekezdés értelmében a névbecsülő fizetést legkésőbb a fizetés hiánya miatti óvás felvételére engedett utolsó napot követő napon kell teljesíteni. Ez a rendelkezés a magyar ellentervezet 61. cikkében foglalt javaslatnak megfelel. Tekintve, hogy az elfogadás hiánya miatti óvás felvételét és így az annak alapján indítható lejárat előtti visszkeresetet bizonyos esetekben hosszú idő választja el a fizetés hiánya miatti óvás felvételétől, a nóvbecsülő fizetésre meghatározott idő tartama sokszor igen hosszú lehet. Az 59. cikknek, névbecsülő elfogadás vagy szükségbeli utalványozott esetében, a váltóbirtokos bemutatási és óvásfelvételi kötelezettségeit megállapító rendelkezései általában megfelelnek a Vt. 61. §-ának. A bemutatási kötelezettség csakis a fizetés helyén áll fenn; tehát ha a szükségbeli utalvány vagy a névbecsülő elfogadás kifejezetten a fizetés helyére szólanak avagy azokban más hely említve nincsen. (Hasonló a Vt. 61. §. 1. bekezdése.) A magyar ellentervezet 63. cikkében azt is óhajtotta kimondani, hogy a szükségbeli utalványozottnál, illetőleg a névbecsülésből elfogadónál törtónt fizetés végetti bemutatás, illetve óvás felvétele nélkül visszkereset nem gyakorolható, ami a lejárat előtti visszkeresetnél, mikor még az 59. cikk 2. bekezdése nem alkalmazható, fontos. Ezt azonban az államértekezleten, mint önként értetődőt, mellőzték. 60. cikk. A 60. cikk 1. bekezdése szerint a névbecsülő fizető azt az összeget köteles kifizetni, amit a nóvbecsültnek kellett volna fizetni, mégis azonban — és ennyiben eltér a Vt. 62. §-ától — mentesül a váltódíj fizetése alél. A váltóbirtokos részletfizetés elfogadására nem köteles. A 2. bekezdésnek a névbecsülő fizetés visszautasításának hatályát megállapító rendelkezése abban tér el a Vt. 62. §-ától, hogy a névbecsült ebben az esetben kötelezve marad, mert őt a nóvbecsülő fizetés nem mentesíti. 61. cikk. Az Egységes Szabályzat szerint a névbecsülő fizetést sem kell az óvásokiratba felvenni; elég ha a nyugtát erről magára a váltóra vezetik. Ez az