Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

130 964 szám. hogy az Egységes Szabályzat az elfogadás megtagadása esetében is fizetési visszkeresetet ad. Ezenfelül a »közvetlen előzőn« kívül (Vt. 45. §.) minden esetben a kibocsátó is értesítendő és az értesítést nyert forgató előzőjével közölni tartozik azoknak nevét és lakcímét is, akik neki értesítést küldöttek. Ezek a rendelkezések módot kívánnak nyújtani a visszkereseti adósoknak arra, hogy megtudva a váltó hollétét, azt mielőbb beválthassák. A 4. bekezdés — méltányolva a forgalom igényeit — nem köti az értesítést külön formához, hanem értesítésnek minősíti magának a váltónak egyszerű visszaküldését is. A váltó visszaküldése teljes mértékben pótolja a 2. bekezdésben körülírt értesítést; tehát ilyenkor az értesítést küldők nevének és címének közlésére sincsen szükség. Szemben a Vt. 45. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezéssel, az Szabályzat a váltóbirtokosnak az őt közvetlenül megelőző forgató ós a kibocsátó értesítésére négy köznapot enged és csak a további értesítések határidejéül tartja fenn a két napot. Ezt az újítást különösen Franciaország óhajára vették fel. A Vt. 46. §-a értelmében a kellő időben történt értesítés bizonyítására elegendő, ha pósta-igazolvánnyal bizonyítják, hogy az érdekelt előző részére a meghatározott napon levelet adtak fel, kivéve ha a címzett fél igazolja, hogy a levél mást tartalmazott. Az Egységes Szabályzat 44. cikkének 4. bekezdése szerint ugyan a határidőt betartottnak kell venni, ha az értesítést magában foglaló tartalommal az említett határidőn belül levelet adtak postára; de az értesítésre kötelezett javára a mi jogunkhoz hasonló bizonyítási könnyebbséget az Egységes Szabályzat nem állapít meg. Ennélfogva az eset körülményei szerint kell majd eldönteni azt, vájjon egy levél elküldésének bizonyított ténye alapján lehet-e azt is vélelmezni, hogy a levél az értesítést tartalmazta. Gyakorlatilag azonban ez a rendelkezés nem fogja lényegesen megnehezíteni az értesítésre kötelezett helyzetét, mert a bírói szabad mórlegelés ez után is figyelembe veheti a Vt. 46. §-ában kifejezésre juttatott feltevést. Az értesítés elmulasztása nem vonja maga után a visszkereseti jog elvesztését ; ós szemben jogunk jelenlegi szabályaival (3. bekezdés 2. mondata), még a kamatok és költségek elvesztésével sem jár. Viszont a kötelezett felel a mulasztásával okozott károkért; a kártérítés azonban a váltóösszeget meg nem haladhatja (5. bekezdés). Az Egyezmény 11. cikke szerint mindegyik szerződő állam akként rendelkezhetik, hogy a fizetés elmaradásáról szóló értesítést az óvás felvételével megbízott hivatalos személy adja meg. Ez a fenntartás, amellyel a magyar állam nem élt, a francia és orosz jogra van figyelemmel. Az a váltókötelezett, aki egy az Egyezmény 11. cikke szerint rendelkező idegen állam óvatoló közegétől kapja értesítését, a 44. cikk szabályai értelmében köteles azt előzőinek tovább adni. 45. cikk. A 45. cikk az »óvás nélkül« ós »költség nélkül« kikötéseket szabályozza. Ez a rendelkezés megfelel a Vt. 42. §-ának annyiban, amennyiben megengedi a kibocsátónak és forgatóknak a fennti kikötések megtételét azzal a hatálylyal, hogy a váltóbirtokos az elfogadás vagy fizetés hiánya miatti visszkeresetet előzetes óvás-felvétel nélkül is megindíthatja (1. bek.). Az a rendelke-