Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.
Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről
128 964. szám. VII. FEJEZET. A visszkeresetről elfogadás és fizetés hiánya miatt. 42. cikk. A 42. czikknek az a rendelkezése, hogy a váltóbirtokos abban az esetben, ha lejáratkor a fizetés nem történt meg, visszkeresettel élhet a forgatók, a kibocsátó és a többi kötelezett ellen, — megfelel jelenlegi jogunk szabályainak (v. ö. a Vt. 25., 29. és 41. §-aival). A 42. cikknek a fizetési visszkeresetet a váltó lejárata előtt is megengedő rendelkezése szemben eddigi váltójogunkkal az Egységes Szabályzatnak egyik legmélyebbreható újítása. A Vt. ugyanis abban az esetben, ha az intézvényezett nem fogadja el a váltót avagy az elfogadó fizetőképessége bizonytalanná válik, csakis azt a jogot adja meg a váltóbirtokosnak, hogy kellő bizsítékot követeljen (Vt. 25—29. §-ai), míg az Egységes Szabályzat ezekben az. esetekben is fizetés iránti visszkeresetet ad a váltóbirtokosnak. Különösen, latba esett itt az a megfontolás, hogy a kereskedelmi forgalom érdekeinek sokkal inkább megfelel, ha a bajba jutott váltó birtokosát minden esetben fizetésre irányuló visszkereseti joggal felruházzuk, mint ha arra a körülményes, egyik félnek sem használó eljárásra jogosítjuk fel, amelyet a Vt. biztosítási visszkeresetként körvonalaz. E mellett, amíg fizetési visszkereset esetében a váltót beváltó forgató nyomban érvényesítheti jogát előzője ellen ésígy rövid időn belül megkapja az általa fizetett összeget, addig a biztosítási, visszkereset a kereskedelmi forgalmat nyomasztóan érintő azzal a következménnyel jár, hogy nagyobb értékek hosszabb időn keresztül biztosítékkéntlekötve maradnak. A 42. cikk a lejárat előtti visszkeresetnek három esetét ismeri: 1. ha az. elfogadást megtagadták, 2. ha az intéz vény ezett •— akár elfogadta a váltót,. akár nem — csődbe jut vagy fizetéseit megszünteti, még ha a fizetések megszüntetését bírói határozat nem is állapította meg, avagy ha a vagyonára, vezetett végrehajtás sikertelen maradt és végre 3. ha az elfogadás végett be nem mutatható váltó kibocsátója csődbe jut. ,A 2. pontban levő »még ha a fizetések megszüntetését bírói határozat nem is állapította meg« kitétel a mi jogunkban felesleges és a francia jogra van figyelemmel, ahol eddig a visszkereset csak bírói határozattal kimondott fizetésképtelenség (tehát csőd) esetében volt megengedve. Kiemelendő, hogy a visszkeresetnek akkor is helye van, ha oly intézvónyezett fizetőképessége válik bizonytalanná, aki a váltót még el nem fogadta. Ennek a rendelkezésnek indokául az szolgált, hogy felesleges formalitás volna annak a megkövetelése, hogy egy meg nem bízható intézvényezettnél a visszkereseti jog gyakorolhatása végett előbb elfogadás végett kelljen a váltót bemutatni ós > ezután az elfogadás megtagadása vagy az elfogadó fizetőképességének bizonytalansága alapján indítani meg a keresetet. A 3. pontban foglalt új rendelkezés az el nem fogadható váltók behozatalának folyománya. Ez a francia jog szabályára támaszkodó rendelkezés (v. ö. a Code de Commerce 444. cikkével) azon a megfontoláson alapul, hogy ilyenkor gazdaságilag a kibocsátó az, akinek hitelt nyújtottak és így az ő fizetőképességében rejlik a váltó értéke.
