Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.
Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről
064. szám. 1Ö3 a váltójog egységesítését tárgyazó 1910. évi tervezetekre észrevételeit és azokat a magyar kir. igazságügyminisztérium részéről készített ellentervezet kíséretében elküldötte a németalföldi királyi kormánynak. Magyarország, Ausztria, a Németbirodalom és Olaszország kiküldöttei abból a célból, hogy a második nemzetközi államértekezleten egységes álláspontot foglaljanak el, Bécsben az 1911. óv elején előórtekezletet tartottak. A németalföldi kir. kormány 1912. év június hó 15-ére hívta össze Hágában a második nemzetközi államértekezletet. Ezen a második nemzetközi államértekezleten ugyanazok az államok voltak képviselve, amelyek az 1910. évi első államértekezleten vettek részt, Haiti és Uruguay kivételével; mint új résztvevők pedig a következő államok kiküldöttei jelentek meg: Equator, Guatemala, Panama és Rumánia. Az államértekezlet 1912. évi június hó 15-ón kezdte meg működésót. Először teljes ülésben letárgyalta az 1910. évi váltójogi tervezetekre beérkezett észrevételeket, azután pedig bizottságot (felülvizsgáló bizottságot) bízott meg azzal, hogy a váltójogi Egységes Szabályzat tervezetét mind lényegében, mind szövegére nézve vizsgálja felül. Hasonló megbízást kapott az Egyezmény tervezete tekintetében a nemzetközi magánjogi bizottság. A felülvizsgáló bizottság 1912. évi június 18-tól július 15-ig 15 ülésben tárgyalta a kormányoknak az 1910. évi váltójogi Egységes Törvény tervezetére tett észrevételeit ós megállapította azokat a módosításokat, amelyek a tervezetre nézve szükségeseknek mutatkoztak. A váltójogi Egységes Szabályzat (a » Törvény « helyett az »Egysóges Szabáfyzat« elnevezést fogadták el) végleges szövegének elkészítésével az előadókat bízták meg, akiknek munkáját azután szövegező bizottság vizsgálta felül. Magyarország mind a felülvizsgáló bizottságban, mind a szövegező bizottságban képviselve volt. A szövegező bizottság tíz ülésben megállapította a váltójogi Egységes Szabályzatnak végleges szövegét ós azt a teljes ülésnek mutatta be. Az Egyezmény végleges szövegét pedig a nemzetközi magánjogi bizottság szövegezte újból ós mutatta be a teljes ülésnek. A teljes ülés az Egyezményt és a hozzátartozó váltójogi Egységes Szabályzatot letárgyalván, azokat elfogadta. Az Egyezményt 1912. évi július hó 23-án írták alá. Az Egyezménj^t Magyarország képviselete részéről Ő Felségének meghatalmazása alapján hágai követünkön kívül a magyar kir. kormány kiküldöttje is aláírta. Magyarországon és Ausztrián felül 1912. évi július hó 23-án az Egyezményt a következő államok írták alá: Belgium, Brazilia, Bulgária, Chile, Dánország, Franciaország, Guatemala, Luxemburg, Mexikó, Montenegró, Németalföld, Németbirodalom, Nikaragua, Norvógország, Oroszország, Svájc, Svédország ós Törökország. Néhány nappal később még aláírták azt: Argentína, Olaszország, Szalvador ós Szerbia. Az Egyezmény 31. cikke megadja az első vagy a második államértekezleten képviselt államoknak még azt a jogot is, hogy az Egyezményt 1913. évi július hó 31. napjáig írhassák alá. Eyvel a joggal Costa-Rica élt. Nagybritannia és az Északamerikai Egyesült Államok már előzetesen kijelentették, hogy az Egyezményt különleges viszonyaikban rejlő okokból nem fogják aláírni. Foglalkozott továbbá a második államértekezlet a csekkjog egységesítésével, valamint egy nemzetközi bíróság felállításának eszméjével és a résztvevő államok kormányaihoz azt a kérelmet intézte, hogy tegyék megfontolás tárgyává azt a kórdóst, vájjon lehetséges volna-e a közös váltójogra vonatkozólag közös bírói hatóságot szervezni. Az államórtekezlet ezt az óhajt szintén befoglalta az 1912. július 23-án aláírt zárójegyzőkönyvbe.