Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.
Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről
102 964. szám. Magyarországon kívül a következő államok voltak képviselve: az Argentiniai köztársaság, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Chile, CostaRica, Dánország, az Északamerikai Egyesült-Államok, Franciaország, Görögország, Haiti, Kína, Japán, Luxemburg, Mexikó, Montenegró, Nagybritannia, Németalföld, Nómetbirodalom, Nikaragua, Norvégország, Olaszország, Oroszország, Paraguay, Portugál, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szalvator, Szerbia, Sziám, Törökország és Uruguay. Az államértekezlet előbb teljes ülésben általánosságban, azután az e célból megalakított öt bizottságban részletesen letárgyalta a németalföldi királyi kormány kérdőíveiben foglalt kérdőpontokat. A bizottságok munkálatainak összeegyeztetése és a határozatok meghozatala céljából központi bizottságot szerveztek; Magyarország a központi bizottságában szintén képviselve volt. A központi bizottság a határozatok meghozatala után két előadót megbízott azzal, hogy a határozatokat megszövegezze, miután pedig a központi bizottság a határozatok szövegét jóváhagyta, megbízta őket azzal, hogy a határozatok alapján a váltójogról törvénytervezetet készítsenek elő. Az egyezmény tervezetét, amellyel az államok az egységes váltójognak életbeléptetésére kötelezik magukat és amely hivatva volt a nemzeti törvényhozások viszonyát az egységes törvényhez szabályozni, a nemzetközi magánjogi bizottság dolgozta ki; ennek a bizottságnak tagjai az államértekezletnek azok a tagjai voltak, akik előzőleg a hágai nemzetközi magánjogi értekezleteken résztvettek. Az ilykép elkészített egyezménynek és egységes váltójogi törvénynek tervezete az államértekezlet teljes ülése elé került, amely azt letárgyalta és kisebb módosításokkal elfogadta. Az ezeket a tervezeteket tartalmazó zárójegyzőkönyvet az államok kiküldöttei 1910. évi június hó 23-án aláírták. A magyar kir. igazságügyi minisztérium az Igazságügyi Javaslatok Tárában a X. évfolyam 3. számában ezeket a tervezeteket eredeti francia szövegükben hivatalos magyar fordítással ellátva közzétette és a hozzájuk fűzött megjegyzésekben ismertette az államértekezlet előmunkálatait és lefolyását, a magyar kir. kormány közreműködését és végül az államórtekezletnek a résztvevő államok kormányai elé terjesztett óhajait. Az óhajok közül az egyik az volt, hogy a németalföldi királyi kormány megfelelő időt adván az egyes kormányoknak az Egyezmény és az egységes Törvény tervezeteinek megvizsgálására új államórtekezletet hívjon össze, amelynek feladata lesz, hogy az Egyezménynek ós Törvénynek végleges szövegét oly módon állapítsa meg, hogy azokat magán az államértekezleten az államok meghatalmazottjai aláírhassák. Az államórtekezletnek ehhez az óhajához képest a németalföldi királyi kormány felkérte az egyes államok kormányait, hogy a váltójog egységesítése tárgyában készült 1910. évi tervezetekre tegyék meg észrevételeiket. A magyar kir. igazságügyi minisztérium, hogy ennek a megkeresésnek megfeleljen, mindenekelőtt felhívta észrevételeik megtételére a felső bíróságokat, az ügyvédi ós a közjegyzői kamarákat, továbbá a magyar kir. kereskedelemügyi minisztérium útján a kereskedelmi és iparkamarákat, valamint más kereskedelmi testületeket is. Egyúttal alkalmat adott Horvát-Szlavónországok országos kormányának is, hogy az ottani szakkörök véleményének meghallgatásával észrevételeit közölje. A beérkezett vélemények figyelembevételével a magyar kir. igazságügyi és a magyar kir.- kereskedelemügyi minisztérium közreműködésével tartott szaktanácskozmány útján a magyar kir. igazságügyminisztérium elkészítette
