Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

887. szám. 9 Á perorvoslat helytelen megnevezése vagy a semmiségi ok hibás megjelölése a visszautasításra nem szolgál okul. 29. §. Semmisségi panasszal a Bp. 383. §-ában megnevezettek az idézett §. értelmében élhetnek. A kir. ügyészség alatt a kir. főügyészt, a védő alatt a közvédőt is érteni kell. A Bp. 386—388., 390., 392. és 394—396. §-ait a semmisségi panaszra is megfelelően alkalmazni kell. 30. §. Az elkésetten vagy arra nem jogosult egyén részéről használt semmisségi panaszt és indokolását az a bíróság utasítja vissza, amelynél bejelentették vagy beadták. Az e végzés ellen használt felfolyamodást csak elkésés miatt szabad visszautasítani. A vissza nem utasított semmisségi panaszt, ha a bejelentésre ós indokolásra nyitva álló határidő valamennyi jogosultra lejárt, az indokolással s az ügy többi irataival együtt a kir. Kúriához kell felterjeszteni. 81. §. A kir. Kúria köteles határozatát azokra a tényekre alapítani, amelyeket a Bp. 426. §-a 1. pontjának esetében az esküdtbíróság, ugyané §. 2. ós 5. pontjának esetében a kir. törvényszék, egyébként a kir. ítélőtábla valóknak fogadott el A Bp. 313. §-ának első ós második bekezdése értelmében felolvasott iratokat, valamint a szakértőknek a főtárgyaláson előterjesztett nyilatkozatát azonban a kir. Kúria a ténymegállapítás mellett figyelembe veheti. Ha alaki semmisségi ok (a Bp. 384. §-a és a jelen törvény 27. §-ának 1—6. pontja) forog fenn, a kir. Kúria a Bp. 404. §-a értelmében jár el, a most idézett §. második bekezdését azonban nem alkalmazhatja. Ha anyagi semmisségi ok (a Bp. 385. és 556. §-a, valamint a jelen törvény 27. §-ának 7. pontja) forog fenn, a kir. Kúria az első vagy másodfokú bíróságnak, vagy mindkét alsó fokú bíróságnak ítéletét egészben, vagy ha a különválasztás lehetséges, részben megsemmisíti ós a törvénynek megfelelő ítéletet hoz. Az alaptalan semmisségi panaszt a kir. Kúria elutasítja. Ha a büntető törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása olyan körülmény megállapításától függ, amelyet az eljárt bíróság mellőzött: a kir. Kúria az ítéletet megsemmisíti, új eljárást rendel el, és ezt az eljárt vagy más törvényszékre, esküdtbíróságra, illetőleg kir. ítélőtáblára bízza. Ugyanígy határoz a kir. Kúria, ha az esküdtbíróság hatáskörébe tartozó ügyben arról győződik meg, hogy az esküdtek vagy az eljárt bíróság az ügy lényegében tévedtek. Ily határozatot azonban a kir. Kúria csak hivatalból hozhat; á felek azt nem indítványozhatják. Ha a kir. Kúria esküdtbíróság hatáskörébe tartozó ügyben rendel el Képv. iromány. 1910—1915. XXXIV. kötet. 2