Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

10 887. szám. újabb eljárást, meghagyhatja azt is, hogy az újabb eljárásban a korábbi esküdtbíróságnak sem bírói, sem esküdt tagjai, avagy csak a bírói vagy az esküdt tagok ne működjenek közre. A jelen §. második, ötödik és hatodik bekezdésének esetében az elsőbíróság az új ítélethozatal alkalmával, tekintet nélkül a megsemmisített ítéletre, az az ellen bejelentett perorvoslatra ós az ítéletet megelőző vádban foglalt minősítésre, a Bp. 325. §-ának szem előtt tartásával jár el. A hatodik bekezdés esetében azonban, ha az eljárt bíróság a kir. Kúria nézete szerint a vádlott terhére tévedett, a bíróság az új ítélethozatal alkalmával csak akkor állapíthat meg a megsemmisített ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabbat, ha az új esküdtbírósági főtárgyaláson olyan adatok merültek fel, amelyek alapján a Bp. rendelkezései szerint a megsemmisített ítélet jogerőre emelkedése esetében a vádlott terhére újrafelvételnek lett volna helye. » ^ - . • • III. cikk. A Bp. 574. §-ának első bekezdése helyébe a következő 32. §-ban foglalt szabályok lépnek. 32. §. A nyomtatvány útján elkövetett bűncselekményeknél a ténykérdésben a vád alapjául szolgáló sajtóközleményt a vádiratban megjelölt szavakra való utalással kell megemlíteni ós ugyanitt kell megjelölni, hogy a vádlott az ügyben milyen minőségben (szerző, kiadó, stb.) szerepel. A jogkérdés feltételére e bűncselekmények esetében is az 5. § nak a jogkérdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 33. §. Ezt a törvényt az igazságügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1913. évi október hó 8-án. Balogh Jenő s. 7c, ni. kir. iyazsáyügyminisztcr.