Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

887. "szám. 49 A 21. és a 22. §-hoz. 1. A javaslat 21. §-a a Bp. 372. §-ának felel meg; attól eltérően azonban nem utal a helyesbítő eljárásra, mert ezt az eljárást a javaslat mellőzte (1. a 19. §. indokolását). A javaslat 21. §'*a tehát úgy rendelkezik, hogy a bíróság tanácskozása után az elnök a szabadlábon levő vádlottat behívatja, a letartóztatott vádlottat pedig elővezetteti. Ha a bíróság a 20. §. első bekezdését nem alkalmazza, az elnök a vádlott előtt felolvastatja a jegyzővel az esküdtek végleges határozatát. Az 20. §. első bezdésének esetében a vádlott előtt a bíróság határozatát kell felolvastatni. 2. A javaslat 22. §-a a Bp. 373. §-ának és 374. §-a harmadik bekezdésének felel meg. Az eltéréseket a javaslat rendszere magyarázza meg, E rendszer mellett a felmentéshez elegendő, ha az esküdtek a főkérdésnek vagy a kisegítő főkérdésnek bármely részére, akár a ténykérdésre, akár a jogkérdésre felelnek nemmel; ezt a körülményt, mint újítást, a 22. §-ban ki kellett emelni. A 9. §. harmadik bekezdése szerint a vádlott elmebetegségéről vagy elméjének egyéb rendellenes állapotáról nem az esküdtszék, hanem a hadbíróság dönt; erre is utalni kellett. Végül már arra a körülményre való tekintettel is, hogy a 18. §. szerint választott két esküdt csak a bűntető ítélet meghozatalában vesz részt, helyesebbnek látszott a felmentés összes eseteit ugyanazon §-ba foglalva, a következő 23. §-ban kizárólag a bűntető Ítélettel kapcsolatos kérdéseket szabályozni. Indokolt tehát a javaslat 22. §-ának oly szövegezése, amely szerint a bíróság a vádlottat ítélettel felmenti: a) ha az esküdtek akár a ténykérdésre, akár a jogkérdésre, amelyet a bíróság az 5 — 8. §-ok értelmében feltett (fő- és kisegítő főkérdések), nemmel válaszoltak; b) ha az esküdtek a beszámítást kizáró, vagy a büntethetőséget megszüntető okról feltett kérdésre (9.'§) a vádlottnak kedvező választ adtak; c) ha a törvény arra a tettre, amelyet a vádlott az esküdtek határozata szerint elkövetett, nem állapít meg büntetést; cl), ha a bíróság olyan okot fogadott el valónak, amely a beszámítást kizárja (9. §. harmadik bekezdése). A 23. §-hoz. A javaslat 23. §-a a bűntető ítélet meghozatalának módját szabályozza; ehhez képest megfelel a Bp. 374. §-ának. Az eltérések a két §. szövegezésének alárendelt jelentőségű különbségén kívül a következők: 1. A szakbírákkal együtt a tanácskozásra visszavonulnak az esküdtek is (1. a 18. §. indokolásánál), akiket a 23. §. utolsó bekezdése szerint az ítélethozatalban ugyanazok a jogok illetik meg, mint a bírói szavazó tagokat. 2. A javaslat külön nem említi fel, hogy a bíróság akkor is érdemleges ítélettel határoz, ha a bűncselekmény az esküdtek határozata szerint nem tartoznék az esküdtbíróság hatásköréhez. (Bp. 374. §-ának negyedik bekezdése.) Ez a jogszabály a hatáskört szabályozó általános jellegű rendelkezések természetes folyománya s így kiemelni felesleges. Képvh. iromány. 1910-1915. XXXIV. kötet. 7