Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

44 887. szám. 5. A javaslat 17. §-a az esküdtek határozatához szükséges szavasatok számarányát határozza meg s e tekintetben a Bp. 368. §-ának helyére lép. E rendelkezés szerint az esküdtek oly határozatához, amely az 5—9. §-ok értelmében feltett ténykérdésre vagy jogkérdésre igenlő választ ad, vagy amely a beszámítást kizáró vagy a büntethetőséget megszüntető okot nem állapítja meg, vagy amely a büntető törvények külön rendelkezései értelmében súlyosabb büntetési nemnek vagy tételnek alkalmazását vonja maga után, legalább nyolc, a vádlottra kedvezőtlen szavazat szükséges. Minden más esetben egyszerű szótöbbség dönt. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az válik határozattá, ami a vádlottra kedvezőbb. A Bp. ós a javaslat szövege közt a lényeget érintő eltérés nincs; a különbség csak az, hogy a javaslat kifejezetten rendelkezik a beszámítást kizáró és a büntethetőséget megszüntető ok megállapításához vagy meg nem állapításához szükséges szavazati arányról is. A Bp. e kérdésről kifejezetten nem rendelkezett, aminek nemcsak irodalmi vita, hanem ingadozó joggyakorlat is következése lett. A javaslat e kérdést joggyakorlatunk szellemében oldja meg; ez a megoldás megfelel a szóban forgó körülmények jogi természetének is; mert a beszámítás és a büntethetőség éppen úgy az ügy lényegét eldöntő kérdések, mint a főkérdés; méltányos tehát, hogy ezek megoldásánál is a vádlottra kedvező az a felfogás jusson érvényre, amely a főkórdósnél irányadó. 6. A Bp. 368. §-ának utolsó bekezdése megengedte, hogy azok az esküdtek, akik a főkérdésre nemmel szavaztak, a további szavazástól tartózkodjanak és szavazatukat a vádlottra kedvezőbb szavazatokhoz kell számítani. Bármily logikus ez a rendelkezés, a titkos szavazás rendszerével amelyet e javaslat magáévá tett, nem egyeztethető meg. Az elnök nem tudhatja, kit mentsen fel a mellékkérdésnél a szavazástól, mert nem tudja, ki szavazott a főkérdésre nemmel. Oly általános jellegű rendelkezés pedig, amely megengedné, hogy az esküdtek a mellékkórdésekre ne szavazzanak, azt vonhatná maga után, hogy a verdikt hamis képet nyújt az esküdtek meggyőződéséről. Közismert lélektani tény, hogy a vádlott bűnösségéről szerzett meggyőződés mellett sok esküdt hajlandó a szavazástól való tartózkodással a felmentő verdiktet előmozdítani, míg, ha szavaznia kell, meggyőződésével ellentétbe helyezkedni nem fog. Minthogy pedig a jogrend erdeke, hogy a verdikt az esküdtek meggyőződését tükröztesse vissza, a javaslat az előadott okokból a Bp. 368. §-ának utolsó bekezdését mellőzi. Az elnök kötelessége lesz, hogy a szavazó esküdteket felvilágosítsa, mi annak a logikus következménye a mellékkérdós megoldásánál, ha valaki a főkérdésre nemmel válaszolt. A 18. §-hoz. A javaslat 18. §-a elvi jelentőségű újítást hoz be jogrendszerünkbej amikor a következőket rendeli: Ha az esküdtek határozata szerint a vádlott a büntető törvénybe ütköző •cselekményt követett el s a határozat beszámítását kizáró vagy a büntethetőséget megszüntető okot nem állapít meg, az esküdtek szóbeli szavazással és egyszerű szavazattöbbséggel naguk közül két esküdtet jelölnek ki, akik az ítélethozatalban is részt vesznek (23. §.). 1. Ez a rendelkezés olyan új joggal ruházza fel az esküdteket, amilyet eddig egyetlen államban sem élveztek, — bár az erre vonatkozó terv már