Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

887. szám. 43másfelől az a követelmény, hogy az esküdtek a tanácskozást ne valamelyik fél felszólalásának egyoldalú benyomása alatt, hanem az elnök tárgyilagoselőadása után közvetlenül kezdjék meg. A Bp. 363. §-ának utolsó bekezdését a javaslat mellőzte. E bekezdés ugyanis olykép rendelkezett, hogy a felek bármelyikének kívánatára az elnök fejtegetésének a jogi kérdésekre vonatkozó részét a jegyzőkönyvbe fel kell venni. Ez a rendelkezés a bíróságra indokolatlan telhet ró mindazokban az esetekben, amelyekben a fejtegetés nem szolgál perorvoslat alapjául. A jegyzőkönyvbe vételnek csak úgy van értelme, ha a kir. Kúriának felül kell vizsgálnia, vájjon az elnöki fejtegetés törvényszerű volt-e? Ehhez képest a javaslat azt rendeli, hogy az elnök fejtegetését akkor kell jegyzőkönyvbe venni, ha amiatt perórvoslatot jelentettek be. A 15—17. §-okhoz 1. A javaslat 15. §-a a 13. és a 14. §. indokolásában kifejtettek következéseként elrendeli, hogy az elnök fejtegetése után, mihelyt a tanácskozáskezdetét veszi, a bírói tanács másik két tagjának, a vád képviselőjének ésa védőnek el kell a termet hagynia; valahányszor azonban az elnök újabb fejtegetésbe bocsátkozik, a bírói tanács másik két tagja, a vád képviselője és a védő a teremben újból elfoglalja helyét. Ebből a rendelkezésből — anélkül hogy azt külön ki kellene fejezni, — nyilvánvaló, hogy az elnöknek a zárt tanácskozás alatt az esküdtekhezérdemleges kitanítást intézni, vagy nekik útmutatást adni nem szabad; segítségükre lehet egyes bizonyítókok (okiratok, bűnjelek) megvizsgálásában,, megvilágíthatja a szavazás alá bocsátott kérdést; egyébként azonban a tanácskozás formai vezetésén kívül passziv szerepe van. 2. A Bp. 367. £-a szerint az esküdtek rendszerint élő szóval szavaznak ; ha az esküdtek egyike kívánja, a szavazás titkos. A javaslat 16. §-a szerint a szavazás minden esetben titkos. A titkosságbiztosítékot nyújt az iránt, hogy az esküdtek szabad meggyőződése érvényre jut még abban a nem várt esetben is, ha az elnök jelenléte egyesekre esetleg feszélyező lenne. A tervezett új jogszabály feleslegessé teszi a 367. §. utolsó bekezdésében foglalt — a szavazás titkának megőrzésére vonatkozó — rendelkezést. 3. Miután a szavazást az esküdtbíróság e]nöke vezeti, feleslegessé válik a Bp. 367. §-ának harmadik és negyedik bekezdése is. Ehelyett a javaslat, úgy rendelkezik, hogy a szavazatokat az elnök a jegyzővel együtt összeszámlálj szavazatok arányát az egyes kérdések mellett feljegyzi. 4. A Bp. 367. §-ának második bekezdése szerint a szavazás az egész kérdésre csak >igen« vagy »nem« szóval történik. Minthogy ez a szabály a -kérdések szerkezetéből önként érthető, a javaslat mellőzte. Ugyanígy mellőzte a javaslat azt a további rendelkezést is, hogy a kérdésnek valamely tüzetesen megjelölt részére igennel, többi részére nemmel is lehet szavazni. A kérdésnek ilyen megosztása a titkos szavazás mellett félreértésekre, ellenmondásokra vezethet. A javaslatban elfogadott rendszer mellett pedig a kérdések oly egyszerű szerkezettel tehetők fel, hogy teljesen feleslegesnek látszik a feltett egyes kérdések ily szétdarabolása. Ennélfogva a javaslat a szóban forgó jogszabályt nem vette át. Ü*