Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.
Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról
8S7. szám. 41 A tanácskozás megkezdése után az esküdtek közül a teremből az elnök írásbeli engedélye nélkül mindaddig senki sem távozhatik, amíg határozatukat meg nem hozták. A bíróság azt az esküdtet, aki e szabályok ellen vét, kétszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetheti; az ellen pedig, aki az esküdttel az elnök írásbeli engedélye nélkül érintkezik, huszonnégy óráig terjedhető elzárást állapíthat meg. E rendelkezések teljesen megegyeznek a Bp. 364. §-ának harmadik ós és negyedik bekezdésében foglalt rendelkezésekkel. A Bp. e §-ában foglalt más jogszabályok a javaslat rendszere mellett mellőzhetők. így: nem kell rendelkezni áz iránt, hogy az elnök az esküdteknek átadja a kérdéseket, a tárgyalás folyamán felolvasott okiratokat, a felmutatott bűnjeleket, az esküdtek kisorsolásának sorrendjét féltüntető jegyzéket. Az átadást feleslegessé teszi az a körülmény, hogy az elnök az esküdtek közt marad s a szükséges okmányokat és bűnjeleket bármikor rendelkezésükre bocsátja. Valószínű, hogy a javaslat rendszere mellett az esküdtek e bizonyító eszközöket a Bp. szellemének inkább megfelelően, alaposabban és tárgyilagosabban is fel tudják majd használni, mint a hogy a Bp. rendszere mellett felhasználhatták. Amikor ugyanis az esküdtek teljesen magukra maradtak az okiratoknak gyakran egész halmazával, egyfelől nehezen igazodtak el az iratok közt, másfelől pedig a közvetlenség és a szóbeliség elvének jelentékeny sérelmével egyes oly okiratoknak vagy ily okiratok oly részleteinek túlságos befolyása alá kerültek, amelyeket egyik vagy másik fél célzatosan előtérbe igyekezett állítani. Az elnök, miután ismeri a per anyagát, egyfelől mindenokiratot könnyen az esküdtek rendelkezésére bocsáthat, másfelől az okiratok tárgyilagos előterjesztésével megmentheti az esküdteket egyes bizonyítékok, kiszakított részleteinek vagy a valóság elhomályosítására alkalmas beállításuknak eg3 r oldalú s gyakran döntő jelentőségű befolyásától. A Bp. 364. §-ából nem vette át továbbá a javaslat a vádlott kivezetésére és a fegyveres erő tagjainak megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket,, mert azok egyéb jogszabályaink mellett önként érthetőek. Ugyanígy mellőzhető volt a Bp. 364. §-ának utolsó bekezdése is, amely előírta, hogy az esküdtek tanácskozására ós határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseket a tanácskozó teremben az esküdtek rendelkezésére kell bocsátani. Az elnök e rendelkezéseket természetszerűen jól ismeri s e kérdésekben is jobban felvilágosítja az esküdteket, mint ahogy azt az irott szöveggel elérni lehetne. Mellőzte végül a javaslat a Bp. 365. és 366. §-ába felvett összes rendelkezéseket. Az esküdteknek tehát a javaslat szerint nem kell főnököt választaniuk • annak vezető szerepét átveszi az esküdtbíróság elnöke; annál jelentősebb szerepre választanak azonban az esküdtek maguk közül két tagot marasztaló verdikt esetében (18. §.); e két tag részt fog venni a büntető ítélet meghozatalában (1. a 18. és 23. §. indokolásánál). Az elnök állandó jelenléte mellett feleslegessé válik a 366. §-ban a. bővebb felvilágosítás kérésére vonatkozó jogszabály, amelynek fogyatkozásai a Bp rendszerében is feltűnők voltak. E jogszabály szerint ugyanis csak az esküdtek többsége kérhetett bővebb felvilágosítást, ha a kérdéseket nem értette meg, holott a kisebbség eldönthette szavazatával az ügy lényegét. Amikor a javaslat e rendelkezést törli, a 14. §-ban egyúttal kimondja, hogy bármely esküdt a tanácskozás során is bármely kérdésben újabb felvilágosíKépvh. iromány. 1910—1915. XXXIV. kötet. G
