Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

32 887. szám. A 6. §-hoz. 1. A javaslat 6. §-a azt a kérdést oldja meg, amelyet a Bp. 356. §•& szabályoz; még pedig oly szöveggel, amely a Bp. 356. §-ában foglalt ren­delkezésnek a bírói gyakorlatban elfogadott értelmével megegyezik. A Bp. idézett §-ának alapján a bíróság eddig is az ú. n. kisegítő­főkérdést szokta feltenni, amelyre nem akkor van szükség, ha a tény­állás a bizonyító eljárás során megváltozott, hanem akkor, ha valamelyik fél, valamelyik esküdt vagy a bíróság meggyőződése szerint a cselekmény a vádtól eltérően is minősíthető. Ezt a gondolatot a javaslat 6. §-a világosab­ban fejezi ki, mint a Bp.-nak lényegében azonosan rendelkező 356. §-a. 2. A javaslat szerint kisegítő főkórdésnek minden a vádtól eltérő minő­sítés kérdésében helye van; tehát akkor is, ha a tettesként vádolt mint részes vonható felelősségre vagy ha a befejezett cselekménnyel vádolt kísérle­tet követett el vagy megfordítva. Hogy mindezek a kérdések szintén a mi­nősítés kérdései, aziránt joggyakorlatunk kétséget nem hagy fenn; tehát sem a minősítés fogalmát kifejtem, sem a minősítés mellett a tettesség és a befejezett cselekmény kérdéséről külön rendelkezni a javaslatban nem kell. A 7. §-hoz. 1. A javaslat 7. §-a azt rendeli, hogy az olyan kérdést, amely szerint a vádlott terhére rótt bűncselekmény súlyosabb minősítés alá esik, mint ami­nőn a vádhatározat s ennek hiányában a vádirat alapszik, csak akkor sza­bad feltenni, ha a vádlott beleegyezett s a védelmet új irányban előkészí­teni nem kell. Ez a rendelkezés a védelem szabadságának elvéből következik. Ha el­ismerjük a védelem jogát, gyakorlatilag is lehetővé kell tenni annak érvé­ny esülé sót. A rendelkezés nem új; ugyanezt tartalmazza a Bp 357. §-ának két utolsó bekezdése; a Bp. és a javaslat idevágó rendelkezései közt csak szö­vegezési különbség van. 2. Ha a vádlott a kérdés feltevésébe bele nem egyezett, vagy ha a védel­met új irányban elő kell készíteni, a bíróság a főtárgyalást elnapolja. Ez a rendelkezés az előbbinek logikai folyománya és külön indokolni nem kell. 3. Ha a bíróság oly kérdést tesz fel, amely súlyosabb minősítés alá esik, mint amilyenen a vád alapszik: a javaslat szerint ez lesz a főkórdés, amely a többit megelőzi. Ugyanígy rendelkezett a Bp. 357. §-ának harmadik bekezdése. A 8. §-hoz. A javaslat 8. §-a szerint külön főkérdést kell feltenni, ha a vádlott ellen a bizonyító eljárás alatt a vádhatározatban s ennek hiányában a vádirat­ban megjelölt bűncselekményeken kívül olyan más tényálladék is felmerült,, amely az 1878 : V. t.-c. 96. §-ának alkalmazására alapul szolgál. Ezt a kérdést azonban csak a vádlott beleegyezésével szabad feltenni­Ha ebbe a vádlott bele nem egyezett, az újabban félmerült önálló bűn­cselekményre nézve az eljárást külön kell választani.

Next

/
Thumbnails
Contents