Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.
Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról
38 887. szám. A 13. §.-hoz. 1. Az elnök fejtegetése eddigi jogszabályaink szerint nyilvános főtárgyaláson, az érdeklődő közönség jelenlétében folyt le. Nem lehet kétségbe vonni, hogy ez a nagy nyilvánosság mellett lefolyó elnöki kitanítás a főtárgyalás legkiemelkedőbb mozzanatai közé tartozik, amelynek a főtárgyalás közvetlen tárgyán és keretein túlmenő nevelő hatást is joggal tulajdonítanak. Lényegét tekintve azonban ez az elnöki kitanítás nem tartozik a nyilvánosság elé, mert már a bíróság szűkebb tanácskozásának egy része. Amiért a tételes jogrendszerek ezt is a nyilvánosság ellenőrzése alá helyezték, annak oka nem a nyilvánosságra gyakorolt hatásában, hanem abban a körülményben rejlik, hogy az esküdtek függetlenségét a szakbíróság befolyásától intézményesen meg akarták óvni s erre a célra a nyilvánosság ellenőrzését tartották a legalkalmasabbnak. Viszont azonban a teljes nyilvánosság alig engedi meg, hogy az elnöki kitanítás felette egyszerű és közvetlen legyen, az esküdtek pedig minden feszélyezés nélkül forduljanak felvilágosításért az elnökhöz; a nagyközönség jelenlétében a gyakorlati tapasztalat szerint az esküdtek alig kérnek ily felvilágosítást; nyilvánvaló, hogy gyakran lenne arra szükségük, de feszélyezi őket a nagy nyilvánosság. A javaslat rendszere szerint gyakorlati nehézségekbe is ütköznék, ha a feldarabolt elnöki kitanítás egyes részeinél ismételten, többször meg kellene nyitni a főtárgyalást. Minthogy pedig az. elnöki hatalom gyakorlásának ellenőrzésére a vád ós a védelem képviselőjének jelenléte kielégítő, a javaslat úgy rendelkezik, hogy a fejtegetésnél az elnökön kívül csak a bírói tanács másik két tagja, az esküdtek, a jegyző, a vád képviselője és a védő vannak jelen. Ugyanígy rendelkezik az 1913. évi olasz bűnvádi perrendtartás 455. cikke is, azzal az eltéréssel, hogy az olasz törvény szerint, ha több vádlott van érdekelve, a fejtegetésnél rendszerint csak egy védő van jelen, míg a javaslat szerint minden védő. Felmerült az a kérdés, nem kellene-e a védő nélkül álló vádlott érdekeinek képviseletére az elnöki fejtegetés tartamára hivatalból rendelni védőt,, nehogy az elnök csak a vád szempontjából álljon ellenőrzés alatt s hogy ezzel a védelem érdeke csorbát ne szenvedjen. Ily rendelkezés azonban nem látszott szükségesnek, mert fennálló jogszabályaink szerint a vádlott s részben hozzátartozói is minden esetben élhetnek a védelem jogával pedig a bíróság, a kötelező védelem esetén kívül is mindannyiszor védőt rendelhet, ha azt szükségesnek tartja. Külön kivételes rendelkezésre ennél a perszaknál tehát nincs szükség. 2. Míg a javaslatnak a fennálló jogszabályoktól most fejtegetett eltérése nagyobb indokolásra nem szorul, mert csak alárendelt jelentőségű, annál fontosabb, elvi alapon nyugvó eltérés az, hogy az esküdteknek eddig teljesen zárt' tanácskozásánál ós határozathozatalánál a bíróság elnöke és a jegyző is jelen van s az esküdtek tanácskozását az esküdtbíróság elnöke vezeti. E rendelkezés jelentőségéről és indokairól már az általános indokolásban is szó volt; e helyütt még a következőket kell kiemelni: Hogy az esküdtek a szakbíróságtól teljesen különváltan tanácskozzanak, az az angol esküdtbírósági eljárás történeti fejlődésének természetes folyományául tekinthető. Az esküdtszék ugyanis kezdetben nem volt ítélő testület, hanem csak bizonyságot tett a vádlott bűnössége vagy ártatlansága mellett
