Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.
Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról
887. szám. 25 Részletes indokolás. Az 1. §-hoz. A bűncselekmények tárgyi és alanyi összefüggése esetében a Bp. 18. és 19. §-ai szerint az ügyeket rendszerint együttes ítélettel kell elintézni. Az együttes elintézés folyománya, hogy a különböző perbeli cselekményeket is együttesen végezi a bíróság. így az esküdtbíróság előtti eljárásban az egyes vádlottakra és az egyes bűncselekményekre vonatkozó kérdéseket a főtárgyaiásnak csak abban a stádiumában intézik az esküdtekhez, ha a bizonyító eljárás az összes vádlottakon és az összes cselekményekre vonatkozóan teljesen be van fejezve. Ez a körülmény egyes bonyolultabb ügyekben, amelyekben nagyobbszámú vádlott van érdekelve, vagy több egymással lazán vagy csak személyi kapcsolat révén összefüggő bűncselekmény miatt folyik az eljárás, szerfelett megnehezíti az esküdtek szerepét. Megesik, hogy egy-egy vádlott ügyével vagy egy-egy bűncselekmény tekintetében a bizonyító eljárást a tárgyalás első napján lefolytatják, míg a tárgyalás többi része napokat, esetleg heteket vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt az esküdtek emlékezetében, kik rendszeres feljegyzéseket tenni nem szoktak, teljesen elmosódik a vádlottak és az egyes ügyek között fennforgó különbség s amikor hosszabb idő elteltével kell határozatukat meghozniok, könnyen esnek tévedés áldozatául. Egyes vádlottakra is — anélkül, hogy ezt a szükség indokolná — szerfelett hátrányos lehet, hogy bár ártatlanságuk már a tárgyalás elején bíróilag megállapítható, jelen kell lenniök a tárgyalás egész folyamán, aggodalommal várva az esküdteknek csak hosszabb idő múlva meghozható határozatát és a bíróság ítéletét. Hogy ez a kettős hátrány elkerülhető legyen, a javaslat szerint oly esetben, ha a vád több vádlott ellen vagy több bűncselekményre irányul, a bíróság az egyes vádlottakra vagy az egyes bűncselekményekre vonatkozó bizonyítás befejezése után kimondhatja, hogy ezek tekintetében az esküdtek külön határoznak. A törvénynek ez a rendelkezése önként érthetően, de a javaslat határozott kijelentése szerint is csak fakultatív; alkalmazásának feltétele amellett, hogy a bizonyítás ós a határozathozatal különválasztása nehézséggel nem jár, az is, hogy később felmerülő adat semmi kétséget ne ébreszthessen a vádlott megállapíthatónak hitt bűnösségével vagy ártatlanságával szemben ; hogy a bizonyításnak addig lefolytatott része alatt kialakult bírói meggyőződés oly szilárd lehessen, amelyen az illető vádlott vagy az illető bűncselekmény tekintetében a további eljárás változást nem idézhet elő. Ha a Képv. irorriány. 191Ü—1915. XXXIV. kötet. 4
