Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.
Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról
887. szám. 19 E bajnak megelőzését célozza az a módosítás, hogy az esküdtek tanácskozását az elnök vezeti, aki egyfelől passzív jelenlétével meggátolja illegitim befolyások érvényesülését, másfelől pedig annyiszor nyújt jogi felvilágosítást, ahányszor azt szükségesnek tartja, vagy ahányszor eziránt az esküdtek hozzá, fordulnak. Ezzel az esküdtek nem nagy és fárasztó keretekben egyszerre, hanem az egyes kérdésekkel kapcsolatban kapnak megfelelő jogi kitanítást. Nincsenek soha zavarban a kérdések valódi, helyes értelme iránt. Feleslegessé válik a sokszor eredménytelen helyesbítő eljárás. Az elnök nem gyakorolja ellenőrzés nélkül nagyfontosságú szerepét, mert a javaslat szerint minden oly esetben, amikor az esküdteknek felvilágosítást nyújt, jelen van a vád és a védelem képviselője is. Aki a magyar bírói kart ismeri, nyugodt lehet afelől, hogy az elnök az esküdteket a zárt tanácskozáson illegitim módon befolyásolni nem fogja. b) A szakbíróságot és az esküdteket megillető funkciók merev elválasztásának folyománya volt az is, hogy az esküdt nem szólhatott hozzá az általa bűnösnek kimondott vádlott büntetésének mórtékéhez. Nem alaptalan a feltevés, hogy sok helytelen verdikt okát az esküdtek abbeli aggodalmában kell keresnünk, hogy a szakbíróság a vádlott ellen túlságosan súlyos büntetést fog alkalmazni. Remélhető, hogy az esküdtek bátrabban és nyugodtabban hoznak az igazság és igazságosság követelményének megfelelő verdiktet, ha tudják, hogy a büntetés kiszabására is befolyásuk lesz. Az ítélet igazságosságának valószínűségét fokozni fogja az a körülmény, hogy az ítélet hozatalában három férfiú helyett öten vesznek részt. Az együttműködés fokozni fogja a bíróság két tényezője közt a kölcsönös bizalmat. Kétségtelen az együttműködés, kölcsönösen nevelő hatása is. Az esküdtek e reformmal oly jogkörhöz jutnak, amely hajlamaiknak, természetes óhajuknak is a leginkább megfelel. Természetes emberi kívánság, hogy a bíráskodó esküdt, aki valakit bűnösnek mond ki, hozzá is szól hasson a büntetés mértékéhez, 4- Különösen lényeges újítás végül, amely az esküdtszék lényeges tévedéseinek korrektivuma, hogy a bíróság nem köteles ítéletet hozni, hanem később tárgyaló esküdtbíróság elé utasíthatja az ügyet, ha az esküdtek tévedésből oly határozatot hoztak, amelynek alapján a vádlottat fel kellene menteni. A bíróság ahelyett, hogy az ügyet új ülésszakra utasítaná, bíróküldést kérhet. (20. §.) E rendelkezést kiegészíti az a jogszabály, hogy a kir. Kúria megsemmisítheti az eljárást s uj eljárást rendelhet, ha arról győződött meg, hogy az eljáró bíróság vagy az esküdtek az ügy lényegében tévedtek (31. §.) Ilyen vagy ehhez hasonló joga a kir. Kúriának eddig egyáltalán nem volt, az első fokon eljáró tanácsnak pedig csak akkor, ha az esküdtek a bíróság nézete szerint a vádlott terhére tévedtek. Az új rendelkezéssel a szakbíróság az esküdtek ténykérdésre vonatkozó tévedésével szemben is védelmet nyújthat a jogrendnek. Az új jogszabály biztosítani fogja az anyagi igazság teljesebb érvényesülését a favor defensionis gyakran jogosulatlan s a társadalom védelmének érdekét elhanyagoló elvével szemben; a lehetőségig meg fogja gátolni az igazságtalan ítéleteket és azok jogerőre emelkedését. E rendelkezés ellen komoly ellenvetést nem lehet tenni; mert egyfelől a büntető igazságszolgáltatásban az esküdtszék határozatának érinthetetlensóge nem lehet öncél, hanem annak az anyagi igazság érdeke mellett 3*
