Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

891. szám; 109 11. §. Az oly indítványt, amely arra irányul, hogy a bíróság valamely az ügy megítélése szempontjából döntő jelentőségű ténykörülményt a ténykérdésbe felvegyen (5. §.), vagy hogy valamely külön kérdést feltegyen, csak a törvényből merített ok alapján, vagy akkor szabad elutasítani, ha az erre irányuló indítványnak megfelelő ténybeli adat a főtárgyalás folyamán nem merült föl. 12. §. A megállapított kérdések felolvasása után következnek a perbeszédek. A perbeszédek után az elnök az esetleg újra, vagy módosítva megállapított kérdéseket aláirja és semmisség terhe alatt ismét felolvastatja. Ezután következik az elnök fejtegetése s' az esküdtek tanácskozása és határozathozatala. 13. S. A fejtegetésnél az elnökön kívül csak a bírói tanács másik két tagja, az esküdtek, a jegyző, a vád képviselője, a sértett vagy képviselője s a vádlott és védője van jelen. Az elnök a kórdóseket abban a sorrendben olvastatja fel és fejtegeti, amelyben a bíróság megállapította és ha indokoltnak tartja, egyszerre több kérdést is felolvashat ós fejtegethet. Fejtegetésében kiterjeszkedik azokra a jogi kérdésekre, amelyeket az esküdteknek megoldaniok ós azokra a törvényekre, amelyeket alkalmazniok kell, úgyszintén azokra a szempontokra, amelyek a törvénynek a vád tárgyává tett bűncselekményekre való alkalmazásánál irányadók; nem szabad azonban véleményt nyilvánítania sem a bizo • nyitás eredményéről, sem a bizonyítékok mérlegeléséről. A fejtegetés után az elnök megkérdezi az esküdtektől, hogy egyes kérdésekre e bekezdésnek megfelelő bővebb felvilágosítást nem kívánnak-e? Akármelyik esküdt kívánságára az elnök az előbbi bekezdés értelmében minden jogi felvilágosítást e fejtegetés után is megadni köteles. Az elnök fejtegetését senki sem szakíthatja félbe és amiatt senki sem szólalhat fel. Az elnök fejtegetését, ha amiatt perorveslatot jelentettek .be, a jegyzőkönyvbe fe] kell venni. 14. §. Az elnök fejtegetése után a bírói tanács másik két tagjának, a vád képviselőjének, a sértettnek vagy képviselőjének, a vádlottnak és védőjének el . kell a termet hagynia; az esküdtek tanácskozásánál ós határozathozatalánál az esküdteken kívül semmisség terhe alatt csak a bíróság elnöke és a jegyző van jelen. , A tanácskozás megkezdése után az esküdtek közül a teremből az elnök írásbeli engedélye nélkül mindaddig senki sem távozhatik, amíg határozatukat meg nem hozták. '. A bíróság azt az esküdtet, aki e szabályok ellen vét, kétszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetheti; az ellen pedig, aki az esküdttel az