Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

110 891. szám. x elnök írásbeli engedélye nélkül érintkezik, huszonnégy óráig terjedhető elzárást állapíthat meg. 15. §. Az esküdtek tanácskozását a bíróság elnöke vezeti ós gondoskodik a tanácskozás rendjéről s szabadságáról. Valahányszor azonban az elnök újabb felvilágosítást nyújt vagy újabb fejtegetésbe bocsátkozik, a bírói tanács másik két tagja, a vád. képviselője, a sértett vagy képviselője, a vádlott ós védője a teremben újból elfoglalja helyét. Ha legalább öt esküdt szükségesnek tartja, hogy a bíróság a kérdéseket megváltoztassa, kiegészítse vagy új kérdést tegyen fel, az elnök a főtárgyalást újból megnyitja s a bíróság az indítványra a feleket meghallgatja ós határozatot hoz. A határozat után az esküdtek folytatják a tanácskozást. 16. §. Az esküdtek a tanácskozás befejezése után titkosan egyenként leadják szavazatukat. A szavazatokat az elnök a jegyzővel együtt összeszámlálja és a szavazatok arányát az egyes kérdések mellett feljegyzi. 17. §• Az esküdtek oly határozatához, amely az 5-9. §-ok értelmében feltett ténykérdésre vagy jogkérdésre igenlő választ ad, vagy amely a beszámítást kizáró vagy a büntethetőséget megszüntető okot nem állapítja meg, vagy amely a büntető törvények külön rendelkezései értelmében súlyosabb büntetési nemnek vagy tételnek alkalmazását vonja maga után, legalább nyolc, a vádlottra kedvezőtlen szavazat szükséges. Minden más esetben eg}^szerű szótöbbség dönt. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az válik határozattá, ami a vádlottra kedvezőbb. 18. §. Ha az esküdtek határozata szerint a vádlott a büntető törvénybe ütköző cselekményt követett el s a határozat beszámítást kizáró vagy a büntethetőséget megszüntető okot nem állapít meg, az esküdtek szóbeli sza-vazással és egyszerű szavazattöbbséggel maguk közül két esküdtet jelölnek ki, akik az ítélethozatalban is részt vesznek (25. §.). 19. §. A szavazás után az elnök nyilvános ülésben, de a vádlott távollétében kihirdeti az esküdtek határozatát.