Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

932—034. §. 77 állania, ha a tárgy rosszabbodása okából az értékcsökkenést kell megtéríteni (931. §. 1. bek.). A megtérítési összeg kamataira vonatkozó rendelkezés (931. §. 2. bek.) bővebb megokolásra nem szorul. Még két rendelkezést vett fel a Tj. a késedelem megszűnésére vonatkozólag. Az adós késedelme a Tj. szerint megszűnik, ha az elmulasztott szolgáltatást és azt, amivel a késedelem alapján tartozik, a hitelezőnek a 934. §-hoz képest felajánlja (932. §..). Nem elég tehát azt a szolgáltatást felajánlani, amellyel az adós eredetileg tartozott; ez csak részbeli teljesítés felajánlása volna, amelyet a hitelező a 856 §-hoz képest rendszerint elfogadni nem köteles, ós amely ugyanezért a késedelmet sem a múltra sem a jövőre nézve meg nem szünteti. A felajánlásnak továbbá a 934. §-hoz képest kell történnie, azaz ténylegesnek kell lennie: a szolgáltatásnak szóval való felajánlása nem elegendő. Ebből egyszersmind következik, hogy ha a kötelem eredeti tartalma szerint a hitelezőnek a szolgáltatás tárgyának átvétele végett az adósnál meg kellett jelennie és ő azt egyszer már megtévén, az adóst késedelembe ejtette, az adósnál ismételve jelentkezni nem köteles, hanem azontúl a késedelemben levő adós dolga, hogy a szolgáltatás tárgyát a hitelezőhöz juttassa Ez is oly következménye a késedelemnek, mely vétkességre való tekintet nélkül áll be; bármily vétlen az adós, ez nem lehet ok arra, hogy a hitelező helyzete súlyosbíttassék. Az a további szabály, hogy az eredetileg kötelezett szolgáltatás elfogadása után a hitelező az adós késedelméből eredő jogait csak úgy érvényesítheti, ha ehhez való jogát az elfogadáskor fenntartotta, azaz ha kifejezést adott annak, hogy azt csak mint] részteljesítést fogadja el (933. §.), megfelel a szerződési bírságra nézve a 828. §-ban foglalt analóg szabálynak és a közfelfogásnak, mely az eredeti szolgáltatásnak fenntartás nélkül elfogadásában a késedelemből eredő követelésnek hallgatólagos elengedését látja. HATODIK FEJEZET. A hitelező késedelme. 934-943. §. I. T. 1192-1202. §.; Ind. III. k. 431-441.1.; Főelőadói. VI. k. 321-334.1.; [I. J. T. V. évf, 1414-1427. 1.]; Bizotts. tárgy. III- f. 38-46. 1. [I. J. T. IX. k. mel.]; II. T. 934-943. §. Egyes eseteket nem tekintve, amelyekben a törvény a hitelezőt kivételesen a szolgáltatás elfogadására kötelezi (mint pl. a vevőt az 1113. §. 2. bekezdése, a megrendelőt az 1336. §. 1. bekezdése), a hitelezőnek a kötelemből eredő joga merő jog; egyedül tőle függ, hogy akar-e vele élni. Az adósnak azonban fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy teljesítés által kötelezettsége alól olyankor is szabadulhasson, amikor a teljesítéshez a hitelező közreműködése szükséges. Az adósnak ezen érdekére való tekintettel gondoskodott a Tj. az 1021—1033. §-okban oly teljesítést pótló eljárásról, amely a dologszolgáltatásra kötelezett adósnak rendelkezésére álljon, ha a hitelező a szolgáltatás elfogadásával késedelemben van és ő kötelezettségétől szabadulni akar. A dologszolgáltatások körén kívül ily eljárás nem áll rendelkezésre; minthogy azonban az adós helyzete, bárminő szolgáltatásra van is kötelezve,