Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

74 924—926. §. kell működnie, pl. a szolgáltatás tárgyának átvétele végett az adósnál meg kell jelennie vagy igazoló okiratokat (engedményt stb.) kell az adósnál bemutatnia. Ilyenkor az adós nem esik késedelembe, amíg a hitelező azt a cselekményt véghez nem viszi (924. §.). A kikötött viszontszolgáltatás teljesítése ugyan nem törvényes előfeltétele a szolgáltatás követelhetésónek, kétoldalú szerződésen alapuló megintés hatályához tehát nem kívántatik meg, hogy a megintő a saját ellenkötelezettségének teljesítésére már előre késznek nyilatkozzék; de ha a megintett az ellenkötelezettsóg egyidejű teljesítésétől feltételezetten felajánlja a szolgáltatást ós a megintő a viszontszolgáltatást haladéktalanul fel nem ajánlja, a megintés hatálytalanná válik és a megintő maga esik teljesítési kósedelenfbe. A késedelem beállásához a Tj. nem kívánja meg,, hogy a teljesítés az adós hibájából maradt legyen el. A késedelem joghatásai rendszerint beállanak arra való tekintet nélkül, hogy az adóst terheli-e hiba; csak a súlyosabb joghatások (928. §., 929. §. 1. és 2. bek., 826. §.) beállása van kizárva, ha az adós exculpálja magát. A Tj.-ot e tekintetben az a szempont vezette, hogy bármily ártatlan is a késedelmes fél, az nem lehet ok arra, hogy a saját késedelméből a másik fél rovására hasznot húzzon vagy saját késedelmének káros következését a szintoly vétlen másik félre hárítsa át. Azok a joghatások, amelyeket a Tj. ebből a szempontból az objectiv mórához fűz, a következők: a) A kamatfizetési kötelezettség. A pénzfizetésre kötelezett adós a késedelem ideje alatt a pénzhasználat előnyét, amely a hitelezőt illetné meg, maga élvezvén, ezt az előnyt, mely az időközi kamatban — és pedig ha magasabb jogügyleti kamat nem jár, a törvényes kamatban — talál kifejezést, a hitelezőnek megtéríteni köteles (925. §. 1. bek.). Hogy az adós a visszatartott pénzből ennél több vagy kevesebb hasznot húzott-e, az számba nem jön, mert a késedelmi kamat azon előny egyenértékeként fizetendő, hogy a pénzt a késedelem ideje alatt használhatta. Hogy kamattartozás után más kikötés hiányában (amelyhez a 880. §. 1. bekezdése értelmében okirat szükséges) csak a perindítástól kezdve jár a késedelmi kamat, az lényegileg megfelel a fennálló jognak (1868 : XXXI. t.-c. 4. §-a); míg az értékpapírok kamatszelvényeire nézve tett kivétel abban találja igazolását, hogy az ilyen szelvények a forgalomban maguk is értékpapíroknak tekintetnek (925 §. 2. bek.). b) Az egyéb hasznok kiadása. Ha a kötelezettség valamely egyedileg meghatározott vagyontárgy szolgáltatására irányul, a késedelem ideje alatti használat egyenértékének meghatározására oly átlagos mérték, mint pénztartozásoknál a kamat, nem áll rendelkezésre. Elvben azonban az adós itt is a késedelem ideje alatt jogellenesen élvezett azt az előnyt köteles a hitelezőnek megtéríteni, hogy a hitelezőt megillető hasznokat ő szedhette. Köteles tehát a hitelezőnek kiadni nemcsak azokat a hasznokat, amelyeket késedelmének ideje alatt tényleg szedett, hanem azokat is, amelyeket vétkesen nem szedett (926. §. 1. bek.). A gondosság, amely őt a kötelemből kifolyólag a szolgáltatás tárgya tekintetében terheli, ezzel ki van terjesztve a hitelezőnek kiadandó hasznok szedésére is. Önként következik, bár a szöveg kifejezetten nem mondja is, hogy az adós e tekintetben sincs nagyobb gondosságra kötelezve, mint amilyen őt a kötelemből kifolyólag általában terheli ós hogy eszerint oly adós, aki, mint például az ajándékozó, általában csak szándékért ós súlyos gondatlanságért felel, a nem szedett hasznokat is csak