Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

927-928. §. 75 annyiban köteles megtéríteni, amennyiben azok szedését szándékosan vagy súlyos gondatlanságból mulasztotta el. Nem a késedelemhez, hanem a perindításhoz fűződik az a jogkövetkezmény, hogy a teljesítésért megperelt adós a perindítástól kezdve a tárgyban eső kárért azon szabályok szerint felel és a perindítás után a tárgyra fordított költségei megtérítését azon szabályok szerint követelheti, amelyek a tulajdoni per megindítását követő' időre a tulajdonos és birtokos közötti viszonyban erre nézve állanak (926. §. 2. bek.). E rendelkezés abban találja indokolását, hogy az itt szóban forgó vonatkozásokban nem tehet különbséget, dologi jogon alapul-e a tárgy kiadásának kötelezettsége, vag}? kötelmi jogon. c) Az elkésett szolgáltatás visszautasíthatása, illetőleg az elállás joga. Ha az adós késedelme következtében a szolgáltatás a hitelezőre nézve érdekét vesztette, őt nem lehet igazságosan arra kötelezni, hogy a szolgáltatást mégis fogadja el. A Tj. szerint a hitelező ily esetben visszautasíthatja az elkésett szolgáltatást ós megtagadhatja a megfelelő ellenkötelezettség teljesítését, illetőleg, ha a kötelezettség kétoldalú szerződésen alapul, elállhat a szerződéstől (927. §. 1. bek.). Ugyanennek kell állania oly esetben, amikor a kötelezettség a szerződés szerint szigorúan a méghatározott időben, nem máskor, teljesítendő (fix ügylet). Nehogy azonban a hitelező, aki utólagos teljesítést ily esetben is követelhet, ebbeli jogával az adós rovására spekulálhasson, a Tj. feljogosítja az adóst, hogy a hitelezőt nyilatkozatra hívhassa fel aziránt: kívánja-e az utólagos teljesítést. Ha a hitelező ebbeli akaratát haladéktalanul ki nem jelenti, az utólagos teljesítés iránti követelésével a K. T. 355. §-ának példájára praecludálva van és csak az elállás joga (a 929. §. 2. bekezdésének esetében pedig emellett a nem-teljesítés miatti kártérítéshez való joga is) marad fenn a számára (927. §. 2. bek.). De a 927. §. 1. ós 2. bekezdésében meghatározott eseteken kívül is módot kell nyújtani a hitelezőnek, hogy a szerződéstől szabadulhasson, ha a másik fél, bár vétlenül, az őt terhelő szolgáltatással késedelmes. A nem késedelmes fél nem lehet arra kötelezve, hogy saját érdekeinek sérelmével bizonytalan időn át megadással várja: el fog-e múlni az akadály, amely miatt a késedelmes fél nem teljesíthet, vagy végképen lehetetlenné fog-e válni a teljesítés. Lehetővé kell neki tenni, hogy ennek a bizonytalanságnak, mely gazdasági tevékenységét megbénítja, véget vethessen, és ha már nem számíthat a szerződés foganatba menetelére, legalább szabad kezet nyerjen, hogy érdekeiről más úton gondoskodhasson. A Tj. tehát feljogosítja őt az elállásra, ha előbb megfelelő véghatáridőt tűzött ki a késedelmes adósnak a teljesítésre azzal a figyelmeztetéssel, hogy azontúl a teljesítést nem fogadja el. E kijelentése önmagára is kötelező: a határidő eltelte után teljesítést többé nem követelhet (927. §. 3. bek.). A késedelemnek a 928. §-ban és a 929. §. 1—2. bekezdésében tárgyalt többi joghatásai a subjectiv mórához kapcsolódnak, azonban oly módon, hogy nem a hitelezőnek kell bizonyítania az adós vétkességót, hanem az adósnak kell bizonyítania, hogy a késedelem hibáján kívül, vagyis oly körülménynél fogva állott be, amelyért a 909—911. §-ok szerint nem felelős. A bizonyítás terhének ilyetén szabályozása megfelel a 913. ií. analóg szabályának, és igazolást talál abban a megfontolásban, hogy az adós az, aki a késedelem, vétlenségére való hivatkozással kötelezettsége alól — részben — szabadulni akar. A késedelemnek vétkességtől függő és kimentés által elhárítható jogkövetkezményei a következők : 10*