Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

62 888-889. §. további kötelezettséget vállalt s azt nem teljesítheti (pl. harmadik személynek fizetett szerződési bírság és kártérítés) ; az a hátrány, amelyet a károsult annak folytán szenved, hogy más hasonló szerződést, melynek megkötésére alkalma volt, a kérdéses szerződós hatályosságába vetett bizalma következtében meg nem kötött, különösen azon szükségleteit, amelyeket a kérdéses szerződés által ki akart elégíteni, más úton kellő időben ki nem elégíthette vagy azt a vagyontárgyat, amelyet a kérdéses szerződés által értékesíteni akart, kellő időben másként nem értékesíthette stb. A negatív érdek lehet a positiv érdeknél kevesebb, de lehet több is. Utóbbi esetben az a kérdés merül fel, követelheti-e a károsult a többletet, amivel a negatív érdek a positiv érdeket meghaladja? A Tj. e kérdést tagadólag dönti el; a károsult a szerződés megkötéséből eredő kára fejében sohasem követelhet többet, mint amennyit, ha a szerződés érvényes lenne vagy hatályában fennmaradt volna, nem-teljesítés miatt követelhetne. Ebből következik, hogy ha a nem-teljesítés miatt nincs kára, ha pl. a szerződós kikötései reá nézve oly kedvezőtlenek, hogy a szerződés teljesítése esetében az ügyletből nem haszna, hanem kára lett volna, a szerződés hatálytalansága esetében a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését sem követelheti. Habár a 887. §. rendelkezése közvetlenül csak arra a negatív érdekre vonatkozik, amely valamely szerződés érvénytelensége vagy hatálytalansága esetében követelhető, az a 854. §. 2. bekezdéséhez képest az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége vagy hatálytalansága esetében követelhető hasonló kárra megfelelően alkalmazandó. Ugyané rendelkezés irányadó továbbá arra a kártérítésre is, amelyet a színleges szerződóst kötő felektől az a harmadik személy, aki a színleges szerződés érvényében megbízott és ez által vétlenül kárt szenvedett, a 772. §. 3. bekezdéséhez képest követelhet. V. a) Költekezés megtérítése. A költekezés, amelyet valaki mosnak érdekében tesz, nemcsak abban állhat, hogy pénzt vagy egyéb vagyontárgyakat használ fel, hanem abban is, hogy kötelezettségeket vállal az ő érdekében. Ebből folyik, hogy aki mástól bizonyos célra tett költekezésének megtérítését követeiheti, az, ha e célra kötelezettséget vállalt, a kötelezettség alól való mentesítést is követelheti. Hogy az adós a mentesítést a tartozás kiegyenlítése vagy átvállalása által vagy más módon eszközli-e ki, az a jogosultra nem tartozik. Minthogy azonban a mentesítés oly esetben, mikor a kötelezettség még nem járt le, sokszor vagy egyáltalán nem vagy csak aránytalan áldozatok árán volna kieszközölhető, az adósnak fenn kellett hagyni azt a jogot, hogy az azonnali mentesítés kötelezettségét biztosítókadással elháríthassa (888. §. 1. bek.). A költekezés összege vagy pénzbeli egyenértéke után fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezés (888. §. 2. bek.) bővebb megokolásra nem szorul. b) Elvitel joga. A törvény annak, aki dologi vagy kötelmi jog alapján kötelezve van valamely dolgot másnak kiadni, gyakran fennhagyja azt a jogot, hogy elviheti a szerelvényt, amellyel a dolgot ellátta s amelyért megtérítést nem kapott (így: 553. §. 2. bek., 603. §. 2. bek, 1090. §. 2. bek., 1248. §. 2. bek.). Mindezen esetekre nézve a Tj. megállapítja a jogosultnak azt a kötelezettségét, hogy ha az elvitel jogát gyakorolja, a dolgot saját költségén az előbbi állapotba, vagyis abba az állapotba köteles helyezni, amelyben volna, ha a szerelvényt nem egyesítette volna vele (889. §. 1..mondat). Az elvitel joga nem szűnik meg azáltal, hogy a dolog már a másik fél birtokába került. Minthogy ily esetben gyakorlásának lehetősége attól függ, hogy a másik az elvitelt megengedje, a Tj. megállapítja a másiknak ebbeli