Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

56 874-875. §. lebbről meghatározza, hogy az adós az illető nemből minő fajú és minőségű dolgot szolgáltasson; de ha ez nincs is megállapítva, már a jóhiszeműség (855. §.) kizárja, hogy az adós a legsilányabb egyedet válassza. A Tj. a közfelfogással és a K. T. 321. §-ával egyezően kimondja, hogy az adós ily esetben az illető nemből középfajú és minőségű dolgot köteles szolgáltatni (873. §. 1. bek.). Csak a hagyományok tekintetében áll e tekintetben az a szabály, hogy a hitelező (hagyományos) viszonyainak megfelelő dolgot kell szolgáltatni (1681. §. 1. bek.); emellett azonban a 873. §. 1. bekezdésének általános szabálya is alkalmazható marad. A genus-kötelem csak a teljesítéssel concretizálódik. Ha az adós kiválaszt is egy dolgot, amelyet kötelezettsége teljesítésére szándékozik fordítani, sőt ha értesíti is a hitelezőt választásáról, a kötelem ezzel még nem változik át arra az egyedre irányuló kötelemmé, hacsak a felek ily értelemben meg nem állapodtak. A hitelelezőnek nincs joga azt követelni, hogy az adós éppen ezt a dolgot szolgáltassa; viszont az adós nem szabadul fel kötelezettsége alól azáltal, hogy ez a dolog elpusztul, amíg a meghatározott nemből még más egyedek léteznek. Ez a Tj. szerint akkor is áll, ha az adós már megtette azokat a cselekményeket, amelyeket neki a teljesítés céljából tennie kell, nevezetesen ha oly esetben, mikor a dolgot a teljesítés helyétől különböző helyre kell küldenie, azt oda már elküldte. Az adós nincs elzárva attól, hogy az elküldött dolgot még szállítás közben is más megfelelő dologgal helyettesítse, ha azzal az átküldéssel megbízott személlyel vagy vállalattal szemben még rendelkezhetik; ha pedig a hitelező az átküldött dolog elfogadását megtagadja, szabadságában áll a dolgot visszavenni és a hitelezőt más dolog szolgáltatásával kielégíteni. Csak ha a kárveszély a teljesítés céljára kiválasztott dolog tekintetében már átszállt a hitelezőre, kell e szabálynak részben módosulnia. A kárveszély oly esetben, midőn a dolog a teljesítés helyétől különböző helyre küldendő, genus-kötelemnél általában, bárminő legyen is a kötelem causája, azon szabályok szerint igazodik, amelyek a 1117. §. 3. bekezdésében az átküldéssel járó (distanc-) vételre nézve vannak felállítva, tehát az ott meghatározott módosításokkal már az elküldés időpontjában száll át a hitelezőre (873. §. 2. bek.). A kárveszély továbbá bizonyos előfeltétel alatt abban az esetben is átszáll a hitelezőre, ha ez az adós által neki teljesítésül felajánlott dologra nézve elfogadási késedelembe esik (939. §. 1. bek.). Az igazság követelménye, hogy a hitelezőt attól az időtől fogva, amelytől kezdve ő a kárveszélyt viseli, megillessék a dolog hasznai és dologgal egyébként járó előnyök. A Tj. ugyanazért a kárveszély átszállása után csak úgy engedi meg az adósnak, hogy a teljesítés céljára kiválasztott dolgot más megfelelő dologgal helyettesítse, ha fa helyettesítés nem sérti a hitelező érdekét (873. §. 3. bek.). II. Vagylagos kötelem. Ha

> két vagy több szolgáltatás vagylagosan van kötelezve, a kötelem kezdettől fogva ezek mindegyikére irányul, de mindegyikre csak azon bontó teltétel alatt, ha a választásra jogosult személy választása a többi szolgáltatások valamelyikére nem esik. Mihelyt a választás eldől, a nem választott szolgáltatások kiesnek a kötelemből úgy, mintha sohasem lettek volna kötelezve ós a jogviszony oly elbírálás alá esik, mintha kezdettől fogva csak a választott szolgáltatásra irányult volna (875. §.). Ellentétben tehát a genus-kötelemmel, amely épen mert egyetlen egyed sincs in obligatione, csak a teljesítéssel concretizálódik, a vagylagos kötelem conoretizálódása már a választással áll be. Vagylagosság nemcsak dologi szolgáltatások között, hanem bárminő szol-