Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

876- - 877. §. 57 gáltatások között foroghat fenn, és a vagylagosság a szolgáltatásnak nemcsak tárgyára, hanem módjára, helyére vagy idejére is vonatkozhatik. A választási jog gyakorlása egyoldalú jognyilatkozattal megy végbe, amely, ha a szerződő felek egyikét illeti meg a választás, a másik félhez intézendő (875. §.), ha pedig harmadik személyt illet, a szerződő felek bármelyikéhez intézhető (756. §. 1. bek.). A nyilatkozatnak nem kell kifejezettnek lennie, lehet hallgatólagos is; de minthogy a másik félhez, illetőleg a felek egyikéhez kell intéztetnie, hallgatólagos jognyilatkozatként csak oly concludens cselekmény jöhet tekintetbe, amely az illető féllel szemben vitetik véghez, A vagylagosság rendszerint az adós érdekében van megállapítva; a Tj. tehát azt az értelmezési szabályt állítja fel, hogy a választás joga kétség esetében az adóst illeti (874. §.). E jogát az adós azáltal sem veszti el, hogy a teljesítéssel késedelembe esik; a hitelező, ha per útján akarja őt teljesítésre szorítani, csak vagylagos teljesítésre perelheti s a bíróság is csak ekként marasztalhatja. Ha azonban az adós az ellene hozott marasztaló ítélet végrehajthatóvá váltáig sem gyakorolja választási jogát, akkor egyrészt alaposan feltehető, hogy e jogára maga sem vet súlyt; másrészt a hitelező érdekében ós a végrehajtás során különben támadható bonyodalmak elkerülése végett annak szüksége áll elő, hogy a szolgáltatás tárgyára vonatkozó bizonytalanság most már az adós választási jogára való tekintet nélkül háríttassék el. A Tj. ugyanezért fennálló jogunkkal (1881 : LX. t.-c. 219. §-a) egyezően kimondja, hogy ez esetben az adóst megillető választási jog a hitelezőre száll át (876. §. 1. bek.). Magától értetődik, hogy ugyanez ál], ha az adós nem ítélettel, hanem más végrehajtható bírói határozattal van marasztalva vagy végrehajtható bírói egyességgel van teljesítésre kötelezve. Ellenben a közjegyzői okirat a marasztaló ítélettel e tekintetben nem egyenlő hatályú. Ha a választási jog a hitelező részére van megállapítva, ennek a választással való késedelmessége meggátolja az adóst abban, hogy a teljesítés által kötelezettsége alól szabaduljon. Minthogy ebből súlyos joghátrányok származhatnának az adósra, a Tj. feljogosítja őt, hogy a késedelmes hitelezőnek a választásra megfelelő határidőt szabjon, és ennek eredménytelen elteltével a választási jogot az adósra szállítja át (876. §. 2.-bek.). Arra az esetre, ha a választás harmadik személyre van bízva, nem volt szükséges külön szabályt felállítani, mert a megoldás a 756. §. 2. bekezdéséből folyik. Hogy oly esetben, mikor a választási jog többeket illet, a választás érvényéhez a jogosultak egyértelmű akaratkijelentése szükséges, a 756. §. 3. bekezdéséből következik; az aktiv egyetemlegességnél azonban a 947. §. e szabály alól kivételt állít fel. A felek valamelyikét megillető választási jog, mint a szerződésből folyó jognak alkotó eleme, az általános szabályokhoz képest átszáll a jogosultak örökösére ; ellenben a harmadik személyre ruházott választási jog oly személyes jogosítvány, mely a harmadiknak halálával megszűnik és melynek megszűnése a 756. §. 2. bekezdéséhez képest a szerződés hatálytalanságát vonja maga után. III. a) Pénztartozás. Hogy a belföldi pénzértékben meghatározott pénztartozást miféle pénzben kell fizetni, azt a valutatörvények szabályozzák. Rendelkezés szükséges azonban arra az esetre, ha külföldi pénzértékben meghatározott pénztartozást kell belföldön fizetni. A feleknek lehet ily esetben az a szándékuk, hogy a fizetés effective külföldi pénznemben történjék; többnyire azonban úgy értik a kikötést, hogy a fizetés történhetik belföldi pénzKépvh. iromány. 1910—1915. XXXŰI. kötet. 8