Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

865-873. "§. 55 tartozásnak idő előtti kiegyenlítése esetében az időközi kamatok levonását kizárja (863. §. 3. bek.). A levonásból a hitelezőnek nyilvánvaló kára volna minden esetben, amikor tőkéjét nem tudja azonnal törvényes kamatra meg­felelően elhelyezni; ezen elhelyezés gondját és veszélyét pedig nem lehet méltányosan ő reá hárítani, hacsak erre valami különös ok fenn nem forog. Azokban az esetekben, amelyekben a Tj. ily okot fennforogni látott, a 863. '§. 3. bekezdésének szabálya alól kivételt tett (lásd 606. §. 2. bek., 659. §. 3. bek.). Hogy a vasárnapi és ünnepnapi munkaszünetnek a jogi forgalomban is lehe­tőleg foganatot szerezzen, a Tj. dispositiv szabályként kimondja, hogy vasár­napon és államilag elismert ünnepnapon sem az adósnak nem kell kötelezettségét teljesítenie, sem a hitelezőnek a teljesítést elfogadnia. Ennek folyománya, hogy a Tj. oly esetben, midőn a teljesítési idő vagy ennek végpontja ily napra esik, a teljesítési időt a reá következő köznapra kitolja (865. §.). A felek természetesen ennek ellenkezőjét állapíthatják meg; vannak szolgálta­tások, amelyek halasztást nem tűrnek és amelyeknek ugyanazért vasárnapon és ünnepnapon is telj esi thetőknek és követelhetőknek kell lenniök. Hogy az egyházi ünnepek közül melyek az államilag elismertek, az más törvények alapján jelenleg is megállapítható; végleg különben e kérdés az életbeléptető törvényben lesz rendezendő. Kétségtelen, hogy az államilag elismertek közé azok az ünnepek is tartoznak, amelyeket törvény statuál. A 865. §-nak a teljesítésre vonatkozó szabályai nincsenek kiterjesztve a jognyilatkozatokra (kivéve természetesen, ha valamely jognyilatkozat tel­jesítés számba megy). Egyoldalú jognyilatkozatok, minők a felmondás, meg­intés stb., nem zavarják meg a vasárnapok és ünnepnapok nyugalmát oly mér­tékben, hogy ily napon való megtételüket törvényileg meg kellene akadá­lyozni ; emellett a törvénynek ily rendelkezése éppen a munkájuk után élő osztályokat sújtaná, amelyeknek ezek a napok, amikor egyébként nincsenek elfoglalva, jogi ügyeik ellátására a legalkalmasabbak. A Tj. szerint tehát, úgy mint a fennálló jog szerint, az ilyen nyilatkozatok vasárnapon ós ünnepnapon is megtehetők és ha a nyilatkozatra rendelt idő vagy ennek végpontja ily napra esik, a különbeni jogkövetkezmények terhe alatt ekkor meg is teendők. IV. A teljesítési és egyéb határidők számítására nézve felállított szabá­lyok (866—872.. §.) lényegükben megfelelnek a forgalmi szokásnak és a kereskedelmi törvény hasonló tárgyú rendelkezéseinek (v. ö. a K. T. 328. és 329. §-aival). MÁSODIK FEJEZET. A szolgáltatás tárgya. 873—900. § I. T. 1127-1157. §.; Ind. III. k. 331-377. 1.; Főelőadm. VI. k. 250-284. 1. [I. J. T. V. évf. 1343-1377. 1. ]; II. T. 873-900. §. I. Bizonyos nemű dolog szolgáltatására irányuló kötelem. Ha dolog szol­gáltatására irányuló kötelemnél a szolgáltatandó dolog nem egyedileg, hanem csak mineműsége szerint van meghatározva, az adós határozza meg az illető nemből azt az egyedet, amellyel tartozását le akarja róni. Ebbeli elhatározá­sában azonban nem járhat el önkénys*erűen. A szerződós rendszerint köze-

Next

/
Thumbnails
Contents