Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

38 806-808. §. Ha a képviselt a nevében kötött szerződést jóváhagyja, a jóváhagyás a 737. §. 3. bekezdése értelmében és annak korlátai között visszahat a szerző­dós megkötésének időpontjára; ha nem hagyja jóvá, a szerződés ránézve hatálytalan. De nem hatálytalan szükségképen a jogosulatlan képviselőre is. Aki más nevében szerződóst köt, az a másik szerződő félnek, ha ez képvise­leti jogában megbízott ós a körülményekhez képest megbízhatott, implicite garantálja, hogy a képviseletre jogosítva van. Ezen hallgatólagos garantia­igéret alapján a másik szerdődő fél, saját választás szerint vagy azt köve­telheti tőle, hogy a szerződést, amelyet a képviselt állani nem akar, most már maga állja úgy, mintha a saját nevében kötötte volna, vagy minthogy az a kikötött módon nem teljesíthető, térítse meg neki a nemteljesítésből eredő kárát. A másik félnek ez a vagylagos joga a kereskedelmi jog terüle­tén már jelenleg is törvényileg el van ismerve (K. T. 52. §. 1. bek., 290. §-a). Azon álláspontnak megfelelően, amelyet a Tj. a tévedés figyelembevételének kérdésében elfoglal, a képviselő felelősségét csak azon kettős előfeltétel alatt kellett enyhíteni, ha ő tévedésből a képviseletre jogosultnak vélte magát (pl. hamis meghatalmazvánnyal ő is meg volt tévesztve), a másik félre pedig a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolna; ebben az esetben a másik fél a Tj. szerint csak a szerződés megkötéséből eredő kára megtérítését követelheti (806. §. 1. bek.). Az álképviselő minden felelőssége ki van azonban zárva, nemcsak — mint a K. T. idézett §-a szerint — ha a másik fél a szerződés megkötésekor a kép­viseleti jog hiányáról tudott, hanem a méltányosságnak megfelelően akkor is, ha saját gondatlansága (figyelmetlensége) volt az oka annak, hogy nem tudott róla. Minthogy továbbá az álképviselőnek itt szóban forgó felelőssége hall­gatólagos garantia Ígéretben találja alapját, őt akkor sem terhelheti ez a felelősség, ha a szerződós megkötésekor szerződőképességében korlátozva volt, kivéve ha törvényes képviselőjének beleegyezésével járt el (806. §. 2. bek.). Tiltott cselekmény esetében a másik félnek ez alapon támasztható kártérítési követelése magától érthetőieg érintetlen marad. A más nevében képviseleti jogosultság nélkül tett egyoldalú jognyilat­kozatok tekintetében a 805. §-nak megfelelő függő helyzet rendszerint nem felelne meg azon fél érdekének, akihez intéztetik; a Tj. ugyanezért hatály­talannak jelenti ki az ilyen jognyilatkozatot, ha a nyilatkozattevő képvise­leti jogát egyidejűen okiratilag nem igazolja és ha a nyilatkozat címzettje azt ez okból haladéktalanul visszautasítja A szabályozás különben lényegileg olyan, mint a 722. §. analóg esetében (807. §.). IV. A jogosulatlan képviselettel kapcsolatosan tárgyalja a Tj. a jogosu­latlan rendelkezések hatályossá váltának — convalescentiájának — kérdését. A jogosult fél jóváhagyása itt is, mint a 720. és 805. §-ok analóg eseteiben, a 737. §. 3. bekezdésének korlátai között visszahat a rendelkezés időpont­jára. A méltányosság és célszerűség megköveteli, hogy a jogosulatlan személy által tett rendelkezés abban az esetben is hatályossá váljon ha a rendelkező a rendelkezés tárgyát vagy a rendelkezési jogot utóbb megszerzi; ebben az esetben azonban visszahatásnak nincs helye (808. §.).

Next

/
Thumbnails
Contents