Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

32 788—791/§. ban marad. Ily bizonytalanság felidézése annál aggályosabb volna, mert a megtámadás nemcsak a megtámadó és a megtámadott közötti viszonyban hatályos, hanem harmadik személyekre is kihat. Azon harmadik személy érdekében, akinek kárára a megtámadás hatályossá válik, meg kell követelni, hogy a megtámadás ténye ne egy ellenőrizhetetlen ós formátlan perenkívüli nyilatkozat által, hanem hitelesen legyen megállapítva. A megtámadás azonban harmadik személynek nemcsak kárára, hanem esetleg előnyére is lehet; a megtörtént megtámadásra szintúgy, mint a semmisségre, harmadik személy is hivatkozik. Ebben a tekintetben is visszás következmények származhatnának a perenkívüli megtámadás megengedéséből. Megtörténhetnék, hogy harmadik személy érdekében, aki a megtámadásra jogosult személynek egy elhamarkodott megtámadási nyilatkozatát bizonyítani tudja, a jogügyletet érvénytelennek kellene kijelenteni, habár e nyilatkozatnak a megtámadó foganatot szerezni maga sem akart és a közvetlenül érdekelt felék a jogügyletet fenn akarják tartani. Ezekből az okokból a Tj. kimondja, hogy rendelkezést tartalmazó ,és családjogi nyilatkozatot általában, olyat pedig, mely kötelezettséget alapít meg, a kötelezettség teljesítése után, csak keresettel lehet megtámadni, és a keresetet csak akkor engedi el, ha a másik fél a megtámadás jogát elismeri. A megtámadási jog nem lévén követelés, a Tj. szerint elévülésnek nincs alávetve. Minthogy azonban gyakorlását a jogbiztonság érdekében mindenesetre időbeli korlátok közé kell szorítani, erre nézve megfelelő záros határidők vannak megállapítva. Azon szabály alól, hogy a megtámadásnak keresettel kell történnie, a Tj. kivételt tesz arra az esetre, ha oly kötelmi jogügylet támadtatik meg az adós részéről, amely még nincs teljesítve. A megtámadás ily esetben csak arra szolgál, hogy az adóst a hitelező követelésével szemben megvédje; céltalan volna tehát azt követelni tőle, hogy ő indítson keresetet a hitelező ellen. A Tj megengedi, hogy az adós a megtámadás jogát az ellene indított perben kifogás útján és pedig időbeli korlátozás nélkül érvényesítse, de csak ha a másik fél értesítése a 786. §. szerint megtörtént vagy elmaradhat (787., 788. §-ok). A megtámadás jogának a dolog természete szerint meg kell szűnnie, ha a jogosult lemond róla, vagy jogának tudatában a megtámadható jogügyletet megerősíti (789. §.). NYOLCADIK FEJEZET. Képviselet. 791—808. §. I. T. 1006-1026. §.; Ind. III. k. 161-193. 1.; Főelőadm. VI. k. 140-151. 1. [I. J. T. V. évf. 1233 -1244. 1.]; II. T. 791-808. §. I. A Tj. szintúgy, mint fennálló jogunk ós az összes újabb törvényhozások, a közvetlen képviselet elvét fogadta el; azon szerződés alapján, melyet a képviselő képviseltje nevében képviseleti jogának határai között köt, közvetlenül a képviselt van jogosítva és kötelezve; a képviselő és a másik szerződő fél között jogok és kötelezettségek nem keletkeznek. Azt, hogy a szerződést képviseltje nevében köti, a képviselőnek nem kell kifej e-