Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része
30 A Tj. ekként egységes szabály alá vonja az eseteknek három külön — .habár rokon — csoportját. Védelmet nyújt első sorban azoknak, akiknek személyes, különösen értelmi vagy jellembeli fogyatkozásaival a másik szerződő fél a szerződés megkötésénél rosszhiszeműen visszaélt, és ennyiben számol azon törekvésekkel, amelyek a. magánjogban is a korlátolt beszámíthatóság figyelembe vételét sürgetik. Védelmet nyújt továbbá azoknak, akik kényszerhelyzetben kötötték meg az őket károsító szerződést, ha a másik fél ezt a kényszerhelyzetüket nyerészkedés céljára rosszhiszeműen kihasználta; és ennyiben különösen az uzsora ellen emel gátat. Végül védelmet nyújt azoknak, akiket saját bizalmi emberük, bizalmi állásával visszaélve, bírt rá hátrányos szerződés megkötésére; és ennyiben fedi az illetéktelen befolyásolás (az angol jogból ismert >undueínfluence«) eseteit. A közös vonás, amely ezeket az eseteket összefoglalja, abban ismerhető fel, hogy mindegyik esetben eg} T enl tlen erejű szerződő felek állanak szemben egymással, s az eresebbik a maga túlerejével illoyalis m.don visszaél a gyengébbiknek megkárosítására. Ugyanazért a védelem is, amelyet a törvény a megkárosítottnak nyljt, mindegyik esetben azonos lehet. Ami a 782. §. 1. bekezdésében megállapított jogokat illeti, ezek vagylagosságát a károsított félnek érdeke követeli meg. A szerződés felbontásának joga egymagában nem volna elégséges védelem, mert sokszor, különösen ha uzsorás szerződésről van szó, a károsítottnak a felbontásból folyó az a kötelezettsége, hogy a kapott szolgáltatást azonnal térítse vissza, oly terhes lehetne ránézve, hogy erre való tekintettel képtelen volna jogát gyakorolni. A jogok, a melyeket a Tj. a károsítottnak rendelkezésére bocsát, csak kötelmiek; a forgalom érdeke nem engedi meg azon esetek szaporítását, amelyekben valamely jogügylet harmadik személyekre is kiható — dologi — hatállyal ^isszahatólag megdől. A szerződés felbontása esetében tehát az előbbi jogállapot nem áll helyre ipso jure; a károsító csak kötelezve van annak a törvényes elállási jog szabályai szerinti helyreállítására. Annyiban azonban fokozva van e kötelmi jog hatálya, hogy a károsított a felbontás alapján visszajáró vagyontárgyakat oly harmadik személytől is visszakövetelheti, aki azokat a felbontásra okot adó körülményről tudva vagy ingyenesen szerezte (782. § 2. bek.). Minthogy előfordulhat, hogy a károsított még a szerződós alapján ellene indított per alatt is azon körülmény hatása alatt áll, amelynek felhasznátasa ai a reá nézve hátrányos szerződós megkötésére reábírták s ezáltal a ró-izére bizlosított jogok gyakorlásában akadályozva van, a Tj. feljogosítja a bíróságot, hogy ily esetben e jogok érvényesítése végett hivatalból ügygondnokot rendeljen ki a részére (782. § 3. bek.). Ennyiben tehát a szerződésnek a 782. §. 1. bekezdése alá eső hiányát hivatalból kell figyelembe venni. HETEDIK FEJEZET. Semmisség és megtámadhatóság. 783-790. §. I. T. 996-1005. §.; Ind. III. k. 152-160. 1.; FSelőadm. VI. k. 132-139 I. [I. J. T. V. évf. 1225-1232. 1.]; Bizotts. tárgy. III. f. 6 11. 1. [I. J. T. IX. évf. fü<rtr]; II. T. 782-790. §. I. A semmisség alatt a Tj. az abszolút, orvosolhatatlan semmisséget érti. Az ú. n. relativ semmisséget, amelynél fogva a szerződés csak az egyik
