Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

1333—1336. |. 207 a méltányossággal nem volna megegyeztethető, hogy a műnek valamely csekély, az ellenérték leszállításával is kiegyenlíthető hibája miatt a vállalkozó egész munkája kárba vesszen, a Tj. a szerződés felbontását csekélyebb hiány miatt csak úgy engedi meg a megrendelőnek, ha ezt valamely különös érdeke igazolja (1332. §. 1. bek.). Egyebekben ezekre a jogokra azok a szabályok nyernek megfelelő alkalmazást, amelyek a vevő megfelelő jogaira : a vétele felbontásának és a vételár leszállításának jogára nézve állanak (1334. §. 1. bek.) ; amiből nevezetesen következik, hogy a szerződés felbontása esetében a megrendelő a 849. §. előfeltételei alatt a vállalkozótól a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését is követelheti. Minthogy a hiány elháríthatósága esetében sem lehet a megrendelőt helyesen arra kötelezni, hogy a kijavításra bizonytalan ideig várjon vagy evégre a sajátjából költekezzék, sőt az is lehetséges, hogy a változott körülményeknél fogva a megrendelő érdeksérelme a mű kijavítása által többé helyre sem hozható : a megrendelőnek az 1332. §. 1. bekezdésében meghatározott jogokat abban az esetben is meg kellett adni, ha a vállalkozó a mű kijavítását megtagadja vagy az e célra neki kitűzött megfelelő határidő alatt nem teljesíti, vagy ha a kijavítás a megrendelőre nézve érdekét vesztette (1332. §. 2. bek.). Abban az esetben végre, ha a vállalkozó a mű hiánymentes előállításáért jót állott, vagy ha a hiány vagy annak el nem hárítása a vállalkozónak hibául róható fel, a megrendelőt is, úgy, mint analóg esetben a vevőt, vagylagosan fel kellett jogosítani arra, hogy a szavatossági hiányra való tekintettel nem-teljesítés miatt kártérítést követeljen (1333. §.). A vállalkozási szerződésnek a vétellel való rokonsága igazolja, hogy az eladó hiány mentességi szavatosságának szabályai azokkal az eltérésekkel, amelyek az elévülés és különösen az elévülési határidők tekintetében szükségeseknek mutatkoztak, a megrendelőnek a vállalkozó ellen a szavatosság alapján támasztható követeléseire megfelelően ki vannak terjesztve (1334. §.). A vállalkozási szerződésnél is gyakran előfordul, hogy a vállalkozó a mű jóságáért bizonyos időn át jót áil. Az értelmezési szabályok, amelyeket a Tj. annak figyelembe vételével, hogy mily értelmet szokott a gyakorlati élet az ilyen jótállási nyilatkozatoknak tulajdonítani, erre nézve felállít (1335. §.), az 1167. §-ban felállított analóg szabályoknak felelnek meg. IV. Míg rendszerint a hitelezőtől függ, hogy el akarja-e fogadni a neki járó szolgáltatást, a megrendelőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a szerződésszerűen előállított művet elfogadni (1336. §. 1. bek.). Az elfogadás nem puszta átvételt jelent itt, nem is elfogadást az 1010. §. értelmében A megrendelő a művet, ha szerződésszerűen van előállítva, mint a szerződésnek megfelelőt köteles elfogadni ; az elfogadás tehát a mű helyeslésének jelentőségével bír. A megrendelő ezen elfogadási kötelezettségét a vállalkozó érdeke követeli meg, aki külömben nem bizonyosodhatnék meg, hogy a megrendelővel szemben elvállalt munkáját végleg befejezettnek tekintheti-e, és munkaerejét most már másfelé köthetí-e le, vagy pedig a megrendelő részéről még utólag támasztható követelésekkel kell-e számolnia. A vállalkozó ezen érdekére való tekintettel a Tj. feljogosítja őt, hogy bizonyos körülmények között a megrendelőt a mű elfogadása tárgyában határozott nyilatkozatra hívhassa fel; és a nem-nyilatkozáshoz az elfogadás fictióját kapcsolja (1336. §. 2. bek.). A dolog természetének megfelel, hogy ha a mű már egyszer akár kifejezetten, akár az említett fictió erejénél fogva szerződésszerűnek el van fogadva, a megrendelő a szavatosság alapján rendszerint nem támaszthat többé követelést. Csak abban az esetben engedi meg a Tj. kivételesen az elfogadás után is a szavatosságból eredő jogok érvényesítését, ha a hiány az elfogadáskor nem volt felismerhető vagy ha a vállalkozót csalárdság terheli (1336. §. 3. bek.).