Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része
200 1299 1301. §. feleslegessé tenni azokat a külön törvényeket, amelyek egyes szolgálati ágaknak, például az ipari munkásoknak, a kereskedelmi alkalmazottaknak, a cselédeknek jogviszonyait szabályozzák; minthogy azonban a polgári törvénykönyv van hivatva arra, hogy e tekintetben az alapvető elveket megállapítsa, az életbeléptető törvény feladata lesz a speciális törvényeket (1875 : XXXVII. t.-c. 55—60. §-ai, 1876 : XIII. t.-c, 1884 : XVII. t.-c. 88-121. §-ai, 1898 : II. t.-c, 1899 : XLI. t.-c, 1899:XLII. t.-c, 1900 : XXVII. t.-c, 1900 : XXVIII. t.-c, 1900 : XXIX. t.-c, 1907 : XLV. t.-c) a polgári törvénykönyv szabályaival összhangzásba hozni, illetőleg a szükséghez képest azoknak megfelelően módosítani. Emellett, amennyiben a külön törvények nem rendelkeznek, az azokkal szabályozott jogviszonyokban is in subsiduum a polgári törvénykönyv szabályai lesznek alkalmazandók. Szolgálati szerződés tárgya a Tj. szerint elvben akárminő munka vagy szolgálat lehet; a római jognak azt a tételét, hogy visszterhes szerződés tárgyát csak ú. n. operae illiberales képezhetik, a Tj. nem vette át. Minthogy azonban a megbízási jogviszony is szolgálatok tételére irányul és a megbízásnak a Tj. szerint nem kell szükségkép ingyenesnek lennie, e két jogviszony elhatárolása volt szükséges. Az elvi külömbség abban van, hogy a szolgálati szerződés gazdasági javaknak kicserélésére irányul, a munkabér ellenértéke a szolgálatnak; ellenben a megbízási viszonyban a megbízó érdeke dominál és az esetleg kikötött jutalom nem ellenértéke akar lenni a megbízott szolgáltatásának, hanem elismerés azért, hogy a megbízó a megbízott érdekét szolgálja. Ehhez képest lényegileg a felek akaratán fordul meg, hogy adott esetben szolgálati viszonyt vagy jutalom kikötése mellett megbízási viszonyt akarnak-e létesíteni. A jogalkalmazást megkönnyíti a Tj.-nak az a rendelkezése, hogy szolgálati szerződés akkor forog fenn, ha valaki ellenérték fejében másnak háztartásában, gazdaságában vagy üzlete körében teljesítendő szolgálatokra kötelezi magát, kivéve ha kitűnik, hogy a felek a megbízásra vonatkozó szabályok szerint akartak szerződni (1299. §. 1. bek., 1363. §. 2. bek.); ellenben másnemű, például ügyvédi, orvosi, művészi szolgálatok iránt kötött szerződés csak akkor esik a szolgálati szerződés szabályai alá, ha a felek ily szándékkal kötötték ; ezt a szándékot azonban vélelmezni kell, ha állandó alkalmazási viszony forog fenn (1299. §. 2. bek.). A külömböztetés, amelyet a Tj. az elvállalt szolgálatok minősége szerint tesz, indokolva van azzal, hogy állandó alkalmazási viszonyon kívül a másnemű szolgálatokra irányuló szerződéseknél a megbízás szabályainak alkalmazása rendszerint helyesebb, a felek felteendő szándékának inkább megfelelő eredményt ad. A szolgálati szerződés fogalmához tartozik, hogy a szolgálatok tételére való kötelezettséget az illető fél — a munkavállaló — ellenérték,—munkabér —fejében vállalja magára; oly szerződésre tehát, amellyel valaki ingyen kötelezi magát szolgálatokra, a jelen fejezet határozmányai, közvetlenül legalább, nem alkalmazhatók! Nem szükséges azonban, hogy a munkabér kifejezetten ki legyen kötve ; elég ha a körülményekből kitűnik, hogy a munkavállaló számított a munkabérre ós a szolgálatokra díjtalanul nem vállalkozott volna. A munkabér mennyiségére nézve a Tj. megállapodás és hatósági díjszabás hiányában a helyi szokást jelenti ki irányadónak (1300. §.). II. Ami a munkavállaló kötelezettségeit illeti, azok az elvállalt szolgálatok minőségéhez képest sokkal külömbözőbbek, semhogy e tekintetben részletes szabályokat lehetne felállítani; a 855. §. általános szabályának fenntartása mellett tehát a Tj. a felekre bízza, hogy azokat szerződésileg szabályozzák. Csak annyit lehetett általánosságban, értelmezési szabályként, kimondani, hogy a szolgálatokat kétség esetében személyesen kell teljesíteni, mert a munkaadó a szolgálati szerződést rendszerint a munkavállaló személyes tulajdonságaira való tekintettel