Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része
172 1191—1193. §. Az elővásárlási jog gyakorlásának módja ugyanaz, ami a visszavásárlási jogé ; az elővásárlás létrejön a jogosultnak a kötelezetthez intézett azzal az egyoldalú és alakszerűséghez nem kötött nyilatkozatával, hogy jogával él; éspedig létrejön ugyanazon feltételek alatt, amelyek a harmadik személy vételi ajánlatában vagy a vele kötött szerződésben foglaltatnak (1185. §.). A jogosult nem lép be a harmadik személy ajánlatába vagy az azzal kötött szerződésbe, hanem önálló vételi szerződést köt a kötelezettel; csakhogy ez a szerződés tartalmilag azonos azzal a szerződéssel, amelyet a harmadik a kötelezettel kötni akart vagy megkötött. Csak annyiban nem lehetnek a harmadik személy részéről kikötött feltételek a jogosultra irányadók, amennyiben az elővásárlási jog meghiúsítására irányulnak; a Tj. ugyanazért a jogosulttal szemben hatálytalannak jelenti ki az olyan kikötést, amely a harmadik személy ajánlatának vagy a vele kötött szerződésnek hatályát az elővásárlási jog nem gyakorlásától teszi függővé vagy gyakorlása esetére a kötelezettnek elállási jogot biztosít (1186. §.). Másfelől azt sem lehet megengedni, hogy a jogosult a kötelezett kárával gyakorolja elővásárlási jogát. Ebből a szempontból a Tj. három korlátozást tartott szükségesnek: a) Ha a harmadik a pénzbeli vételáron felül oly mellékszolgáltatást is ígért, amelyre a jogosult képtelen, az elővásárlás jogát csak úgy lehet gyakorolni, ha a körülmények elég alapot nyújtanak arra a feltevésre, hogy a kötelezettnek a mellékszolgáltatás körüli érdekét megfelelő pénzösszeggel ki lehet egyenlíteni. Az érdektérítményi összegnek, amely a jogosultat ez esetben terheli, nemcsak a mellékszolgáltatás objectiv értékét kell fedeznie, hanem a kötelezettnek egész erdekét (1187. §.). b) Az elővásárlási jog gyakorlását nem érinti az a körülmény, hogy a harmadik azt a tárgyat, amelyre vonatkozik, más tárgyakkal együtt ajánlkozik megvenni vagy vette meg ; ha ily esetben összvótelárt ígért, az elővásárlásra jogosult ennek aránylagos részét köteles megfizetni. Ha azonban az elővásárlás tárgyát a többi tárgyaktól a kötelezett sérelme nélkül elkülöníteni nem lehet, ez utóbbi követelheti, hogy az elővásárlás ezekre a többi tárgyakra is kiterjesztessék (1188. §.). ' c) Minthogy a vételár hitelezése mindig a vevő iránti személyes bizalmon alapul, az elővásárlásra jogosult a harmadik személy részéről kikötött vagy neki engedett fizetési haladékot csak abban az esetben veheti igénybe, ha a hitelezett összegre nézve a kötelezettnek dologi biztosítékot ad (1189. §.). Hogy az elővásárlási jogot végrehajtási eladás esetében, valamint olyankor, mikor a kötelezettnek csődtömeggondnoka adj a. el a tárgyat, nem lehet érvényesíteni (1191. §.), az ugyanazon indokokon alapszik, amelyeken az 1181. §. 3. bekezdésének szabálya. Az elővásárlási jog oszthatatlanságára vonatkozó rendelkezések (1192. §.) az 1180. §. analóg szabályainak felelnek meg. Ha az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége megnyílt, a forgalom érdeke megkívánja, hogy az a kérdés, fog-e gyakoroltatni vagy sem, mielőbb eldőljön. A Tj. ugyanazért arra az esetre, ha a kötelezett a harmadik személy ajánlatát vagy a vele kötött szerződést a jogosulttal közli, a közlés vételétől számított rövid záros határidőt állapít meg a jog gyakorlására, amelyet a felek csak megrövidíthetnek, de meg nem hosszabbíthatnak és amelynek eredménytelen eltelte a jog megszűnését vonja maga után (1193. §. 1. bek.). Érvénytelen ajánlat vagy szerződés alapján azonban a jogosultat elővásárlási jogával praecludálni nem lehet; szintoly kevéssé oly ajánlat alapján, mely szerződéskötésre nem vezetett. A Tj. tehát kivételt tesz arra az esetre, ha a jogosulttal közölt ajánlat vagy szerződés semmis vagy megtámadás folytán megdől, vagy ha az ajánlatnak megfelelő