Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

6 714-715. §. Minthogy a gyámság alá helyezés a polgári perrendtartás szerint közhírré tétetik és a gyámság hatálya a közhírrétótellel kezdődik, harmadik személyeknek alkalom van adva arra, hogy erről tudomást szerezzenek és érdekeikről gondoskodjanak; aki tehát gyámság alá helyezett elmebeteggel szerződést köt, magára vessen, ha a szerződés a 710. §. 1. bek. alapján megdől. Másként áll a dolog, ha ez alapon oly teljeskorú személy szerződése dől meg elmebaj miatt, aki nem volt gyámság alá helyezve és akit a másik fél jóhiszeműen épeszűnek tarthatott. Ily esetben a Tj a forgalom biztonságának érdekében szükségesnek látja, hogy a vétlen másik fél a szerződés megkötéséből eredő kárának — a negatív interessejének megtérítését legalább az 1486. §. korlátai között, vagyis annyiban követelhesse az elmebetegtől, amennyiben ezt a fennforgó körülményekre, különösen a felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság megkívánja (712. § 1. bek.). . Kiskorú elmebeteg szerződésére ez természetesen csak akkor áll, ha ez oly szerződést kötött, amelyre nézve törvényes képviselőjének beleegyezésére nem szorult. A szabálynak a 712. §. 2. bekezdésében felsorolt jognyilatkozatokra való kiterjesztését a helyzet analógiája indokolja. A korlátozott szerződőkópessógre vonatkozó szabályokat a Tj. közvetlenül a kiskorúakra nézve állítja fel (714—724. §-ok) és e szabályokat a gyámság alá helyezettekre megfelelően kiterjeszti, az elmebetegség miatt gyámság alá helyezettekre azonban csak azokat, amelyek a serdületlen kiskorúakra állanak (725. §.). Az alapelv a kiskorúak szerződőképességónek szabályozásában a Tj. szerint is, úgy mint a fennálló jogban az, hogy a kiskoiú oly szerződést, mely által kizárólag jogi előnyt szerez, törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül is köthet, egyéb szerződést csak ennek beleegyezésével (714. §. 1. bek.). Az a kellék, hogy a szerződésből »kizárólag jogi előny« háruljon a kiskorúra, nemcsak a visszteherrel járó szerződóseket zárja ki a kiskorú által e §. alapján önállóan megköthető szerződések köréből, hanem azokat is, amelyek bár ingyenesek, mégis esetleges felelősséget háríthatnának reá, mint például ha haszonkölcsönszerződést mint haszonkölcsön vevő, zálogszerződóst mint zálogbavevő, megbízási szerződést mint megbízó kötne. A törvényes képviselő beleegyezése a kiskorúnak ily beleegyezésre szoruló szerződését magától érthetőleg csak akkor teszi érvényessé, ha maga érvényes, amiből önként következik, hogy amennyiben érvényéhez törvény szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, annak is meg kell adatnia. Az említett alapelv azonban nem állhat meg kivétel nélkül, kivált oly jogrendszerben, amely, mint a Tj., a teljeskorúsághoz a huszonnegyedik életév betöltését kívánja meg. A serdült kiskorúak érdeke megköveteli, hogy a törvény nekik bizonyos körben szabadabb mozgást engedjen és ne kösse őket léptennyomon a törvényes képviselő beleegyezéséhez. A Tj. tehát tágít a szerződő képességnek a 714. §. 1. bekezdésében megállapított korlátain: 1. azon kiskorúak javára, akiknek á törvényes képviselő vagy a gyámhatóság megengedte, hogy szolgálatba vagy munkába álljanak: az ily kiskorúak az erre vonatkozó szerződóst a szokásos feltótelek mellett — tehát nem akármilyen exorbitans kötelezettséggel — maguk köthetik meg ós kétség esetében más hasonló szolgálatot vagy munkát is vállalhatnak (715. §. 1. bek.); 2. azon kiskorúak javára, akik életfenntartásukról maguk gondoskodnak: ezek fennálló jogunkkal (1877 : XX. t.-c. 3. §-a) egyezően szabadon ren-