Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

966-967. §. 95 Ms útján a kezes saját tartozásává lett. Ily esetben a kezesség, amennyiben nagyobb biztosítékot nyújt a hitelezőnek, mint a főkötelezettség, pl azért, mert záloggal, jelzáloggal vagy alkezessóggel van biztosítva, továbbra is íenn fog maradni, habár a kezes most már egyúttal főadós is. Habár a kezesség fogalmilag főkötelezettséget feltételez, amelyhez csatlakozhatik, az nem akként értendő, mintha csak már fennálló követelésért lehetne kezességet vállalni. A kezességi szerződés megkötése megelőzheti a főkötelezettség keletkezését; a Tj. kimondja, hogy kezességet feltételes vagy jövőbeli kötelezettségért is lehet vállalni (965. §. 2. bek.). A kezesség ez esetben csak a főkötelezettség keletkezésével fog hatályossá válni, de a kezes már a szerződés megkötésétől fogva kötelezve van. . Minthogy a kezesség rendszerint a hitelezővel kötött szerződés útján jön létre, a kezességet ily módon csak határozottan megjelölt ós a kezesség elvállalása idejében már létező személy javára lehet elvállalni. A Tj. azonban, mely a harmadik javára kötött kötelmi szerződéseket általában megengedi, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kezesség mint harmadik személy javára kötött szerződós jöjjön létre, mely esetben a kezes a kezességet oly kedvezményezett javára is elvállalhabja, aki a kezességi szerződés megkötésekor még nincs egyénileg meghatározva vagy még nem is létezik A főadós személyét csak annyiban kell a kezességi szerződésben megjelölni, amennyiben ez a kezességgel biztosított követelés meghatározhatása céljából szükséges. Mint bármi más kötelezettségért, úgy magának a kezesnek kötelezettségóért is lehet kezességet vállalni (alkezesség); lehet továbbá kezeskedni a, főadós azon kötelezettségéért, amely őt, ha a kezes a hitelezőt kielégíti, a kezessel szemben terheli (visszkezesség). Minthogy a kezesség ezen esetei a kezesség rendes típusától semmiben sem térnek el, a Tj. külön felemlítésüket fölöslegesnek tartotta. A kezesség jogintézménye, amily fontos gazdasági szempontból, oly veszélyessé válhatik arra, aki meggondolatlanul vállal kezesi kötelezettséget. A Tj. csökkenteni akarván e veszélyeket, a kezesség elvállalására, vagyis a kezes szerződési nyilatkozatára nézve érvényességi kellékként megkívánja az írásbeli alakot, úgy azonban, hogy az okirat hiányát a teljesítés pótolja (966. §.). A másik felnek — a hitelezőnek — elfogadó nyilatkozata bármily alakban történhetik. A főkötelezettség nemcsak létfeltétele a kezességnek, hanem egyúttal terjedelmének mórtéke is, ós pedig két irányban. Egyrészt negatíve: a kezesség terjedelme nem haladhatja meg a főkötelezettségét; másrészt positive: a kezesség, ha szűkebb körre nincs szorítva, mind arra kiterjed, amire a főkötelezettség. Az előbbi tételt azonban nem szabad úgy érteni, mintha a kezes sohasem lehetne többre kötelezve, mint a főadós. Á kezes kötelezettsége a saját késedelme vagy vétkessége következtében szintúgy növekedhetik, mint bármely más adósé; csakhogy ennyiben már nem mint kezes, hanem mint adós, nem másnak kötelezettségéért, hanem a magáéért felel. Ellenben kezesi minőségében kell felelnie a főadós elleni követelésnek minden módosulásáért és növekedéséért, amelyet az törvénynél fogva szenved, különösen azért, amely a főadós késedelme vagy vétkessége folytán áll elő. Csak jogügylettel nem terjesztheti ki a főadós a kezes felelősségét a kezesség elvállalásakor volt mértékén túl (967. §. 1. bek ). A Tj. a kezes kötelezettségét m?g azokra a szolgáltatásokra is kiterjeszti, amelyekre a törvény a főadóst a kötelezettségét megalapító ügylet