Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

126—127. §. '61 joga csak kiskora gyermekre nézve szorul oltalomra, a teljeskorú gyermekkel szemben, aki felett szülői joga akkor sincs, ha gyámság alatt van, hasonló megszorítás nem volna indokolt. ' A gyermek jogos érdekével azonban megegyeztethető nem volna, hogy a szülő beleegyezését akkor is megkivánjuk az örökbefogadás érvényességi kellókekóp, ha a szülőnek nincs szülői joga vagy az szünetel többnyire előre nem látható időre. Ily esetben a szülői jog sérelméről egyrészt szó sem lehet, másrészt a szülői jog gyakorlására órdemetlenné vagy erkölcsi vagy elmebeli fogyatkozás miatt képtelenné vált szülő ellenzését az örökbefogadás akadályául a gyermek érdeke ellenére elismerni, túlzás volna. A §. második bekezdéséből csupán az következik, hogy a szülőt, bár nincs is, vagy szünetel a szülői joga, — ha meghallgatható, — véleménye felől, de csak a kiskorú megóvandó érdeke szempontjából adandó felvilágosítás céljából a kiskorú örökbefogadandónak gyámhatósága hallgassa meg. De az ily szülő ellenzése az örökbefogadást nem gátolja. A 125. §. 3-ik bekezdése a 124. §. 2 —5-ik bekezdéseinek szabályait a szülői beleegyezésre is kiterjeszti, mert e kiterjesztést ugyanazok az érvek támogatják, amelyek a házastárs beleegyezésére nézve alkalmazásukat megokolják. 7. Ha az örökbefogadás csupán vagyoni viszonyokról szóló jogügylet, különösen örökösödési szerződés volna, magának a szerződőknek volna csupán érdeke, hogy azt úgy kössék meg, hogy érvényességéhez kétség se férjen. De az örökbefogadás célja szülő és gyermek közötti, vagyis a családi állásra vonatkozó, messzeható viszony létesítése, amely következményeinél fogva mások érdekeit is érinti. Közérdekből is tanácsos tehát, hatósági vizsgálattal és megerősítéssel biztosítani ós egyúttal hitelesen tanúsítani, hogy az örökbefogadás valóban és törvényszerű módon létrejött. Ehhez képest a Tj. 126. §-a megállapítja, hogy az örökbefogadás az örökbefogadónak az örökbefogadandóval kötött oly szerződésével jön létre, amelyet a bíróság is megerősített. Ma ezt a megerősítést közigazgatási hatóság, az igazságügyminisztórium teljesíti. De célszerűbbnek mutatkozik, hogy ezt a feladatot a bíróságra bizzuk. így a feleknek is módjuk van a törvényes kellékek fennforgása ellenére tévesen megtagadott megerősítést jogorvoslat útján a felsőbb bíróságtól megnyerni, de a törvényes kellékek nélkül szűkölködő ós így a közérdekbe ütköző örökbefogadásnak létrejöttét a tévesen történt bírói megerősítésnek a kir. ügyész részéről való megtámadásával közérdekből is meg lehet akadályozni, illetve a bírói megerősítést felülvizsgáltatni. Állandó, szinte felbonthatatlan családi viszony létesítését célozván az örökbefogadás, azt okszerűen sem feltételhez, sem időhöz nem lehet kötni (126. §. 2. bek.). Jelentősége pedig megkívánja, hogy az örökbefogadást tanúsító okirat hitelességéhez kétség ne fórjen. Ezért a g. 3-ik bekezdése közokiratba rendeli foglaltatni a szerződést. 8. A 127. §. szerint az örökbefogadó szerződést a felek csak maguk köthetik meg, mert hiszen első sorban közöttük való családi viszony létesítése forog szóban, erre irányuló akaratukat tehát nemcsak jelentőségénél, de természeténél fogva is csak maguk személyesen jelenthetik ki. Erre ugyan némely gyámság alá helyezett elmebeteg is időközökként képes volna. De ily akaratnyilvánítás szabad és öntudatos voltának, különben is nehézséggel járó megállapításának ingatag alapjára az örökbefogadást helyezni nem volna tanácsos. Ezért a szerződőképessóg általános szabálya ellenére, az elmebetegség