Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
60 124-125. §. már örökbefogadottat örökbefogadhatja,.mert a Tj. 134. §. 2. bek. szerint az ily örökbe fogadott a házastársak közös törvényes gyermekének jogállását nyeri és így köztük és az örökbefogadott között a kapcsolat éppen olyan egységes, mint a milyen fennáll a vérszerinti atya és anya és a törvényes gyermek között. Minthogy azonban az a szabály, hogy akit már valaki örökbefogadott, azt a korábbi örökbefogadó szerződés felbontása nélkül más örökbe nem fogadhatja, némely esetben, különösen az örökbefogadó halála után, nagyon érzékenyen érintheti a gyermek érdekét, annak enyhítése elől elzárkózni nem lehet. Pl. ha az örökbefogadott gyermek még kiskorú, örökség vagy nevelési pótlók hiján mint teljesen szegény közellátásra volna utalva, vagy az új örökbefogadás révén sorsa jobbra fordulhatna, jóléthez vagy éppen fényes anyagi helyzetbe juttatva őt, a gyermeket sújtaná a törvény, ha szabálya szigorával meggátolná, hogy más örökbefogadhassa. Ezért a Tj. megengedi, hogy az örökhagyó halála után az igazságügy miniszter felmentést adhasson. Ez a szabályozás egyfelől az esetek nem részletezhető körülményeinek méltatását lehetővé teszi, másfelől a kormányhatóság szabad belátásához képest a méltánylást érdemlő érdekek oltalmát is biztosítja. 5. A 124. §-ban foglalt azt a szabályt, hogy házastárs csak házastársának beleegyezésével fogadhat és fogadható örökbe, annak a megfontolása okolja meg, hogy mindez mélyen érintheti a másik házastárs érzelmeit ós érdekeit. Nem közömbös a házastársra, hogy a házastársa az örökbefogadás által az örökbefogadott irányában esetleg anyagi helyzetét is kedvezőtlenül érintő kötelezettségeket vállal magára, pl. a férj felesége akarata ellenére idegen gyermeket hozna be a közös lakásba és a felesége kénytelen volna az azzal járó megterhelést vagy esetleg azt a megalázást is elviselni, hogy férje házasságtörő viszonyából származott gyermekek miatt kell azt tennie. Viszont az örökbefogadottnak házastársára is sérelmes lehet, ha pl. házastársa örökbefogadtatja magát alacsonyabb társadalmi, erkölcsileg kifogás alá eshető örökbefogadó által. De ezt a szabályt minden körülmény között alkalmazni, nagy méltánytalanságra vezetne akkor, amikor a házastárs beleegyezése tárgyilagos okokból meg sem szerezhető és érzelmeit vagy anyagi érdekeit valójában nem is érintheti. Ezért, ha a házastárs tartósan gátolva van nyilatkozni, ha ismeretlen helyen tartósan távol van, vagy ha elmebetegség miatt gyámság alatt áll: beleegyezése nem szükséges. Minthogy a házastársnak igazán személyes ügye a beleegyezés megadása, a beleegyezést csak ő maga adhatja meg. Nagy érdekéről lóvén szó: megokolt, hogy ha elmegyengesóg miatt gyámság alatt van, törvényes képviselőjének gyámhatóságilag jóváhagyott hozzájárulása is szükséges legyen. Ugyancsak a nyilatkozat jelentősége és visszavonhatatlansága teszi ajánlatossá, hogy azt közokiratba kelljen foglalni és az örökbefogadóval, az örökbefogadandóval vagy a szerződós megerősítésére illetékes bírósággal szemben kelljen kijelenteni. 6. A 125, §. szerint kiskorú törvényes gyermeket csak szüleinek, kiskorú törvénytelen gyermeket csak anyjának beleegyezésével lehet örökbefogadni. Meg nem engedhető, hogy a gyermek állítólagos vagy akár igazolható érdeke jogcímén is, a szülő elveszthesse gyermekéhez való jogát érdemetlenül, akarata ellenére. Pl. minő viszás volna, hogy az atya mint gyermekének törvényes képviselője örökbeadhassa a bontóperben az anya gondozására bizott gyermeket az anya beleegyezése nélkül. De mert a szülő természeti