Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

56 113-116. §. len helyen távol vannak és a 115. § szerint a tör vény esítés hatályát sem érinti, hogy helytelen volt a meghallgatásuk mellőzésére szolgált ok megállapítása. 9. Nagy méltánytalanság volna a gyermekkel, de egyúttal az ő ivadókaival szemben is, ha akár az atyának, akár a gyermeknek már a kérelem előterjesztése után bekövetkezett halála a törvényesítést meggátolná abból-az okból, hogy az egyiknek halála miatt a létesíteni szándékolt családi viszony tényleg létre nem iöhet. A kérelem előterjesztésével igazolva van a törvényesítés elnyerésének komoly szándéka. Az a véletlen, hogy a királyi elhatározást az atya vagy a gyermek meg nem érte, a törvényesítés meg^ hiusulására elegendő oknak nem tekinthető. Különben az atya halála esetére már eldönti a kérdést a 108. §., amely szerint az atya halála után is kérhető a törvényesítés. Ezért a 113. §, szerint az atyának vagy a gyermeknek a kérelem előterjesztése után bekövetkezett halála a törvényesítést nem gátolja. 10. A Tj. szerint a törvényesítésnek lényeges előfeltételei azok a jognyilatkozatok, amelyek mint a törvényesítést kérő és a törvényesítésbe beleegyező nyilatkozatok a tör vényesítéshez szükségesek. E jognyilatkozatok hatályossága is ép úgy, mint más jognyilatkozatoké, érvényességüktől függ Ha az ily jognyilatkozat megtámadható, a kötelmi jognak általános jellegű szabályai szerint a megtámadást a megtámadásra jogosultnak törvényes képviselője is gyakorolhatná. Az itt szóban' forgó jognyilatkozatoknak különleges, legszemélyesebb jellege igazolja, hogy a megtámadást is csak személyesen maga a nyilatkozattevő gyakorolhassa. Ha azonban elmebetegség miatt gyámság alá van helyezve, a megtámadás jogát helyette a gyámhatóság jóváhagyásával törvényes képviselője gyakorolhatja. Ugyanígy gyakorolja a gyermek törvényes képviselője a megtámadási jogát arra a jognyilatkozatra nézve, amelyet a gyermek helyett tett. Ha pedig kiskorú vagy elmegyengeség miatt gyámság alá helyezett, a nyilatkozattevő, jognyilatkozatát csak törvényes képviselője gyámhatóságilag helybenhagyott hozzájárulásával támadhatja meg. Ugyanazok az okok, amelyek irányadók voltak a jognyilatkozatok tételére, támogatják az ugyanazon jognyilatkozatok megtámadhatóságára vonatkozó szabályokat is. A 114 §. utolsó bekezdése az atyának a 108. §-ban említett jognyilatkozatának megtámadására nézve az e §. 1—3 bekezdését azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az atya megtámadási joga, feltéve, hogy ő maga azt nem érvényesíthette, mert elmebetegségbe esett vagy meghalt, halálával átszáll arra, aki a megtámadás sikere esetében az atya hagyatékában, mint annak ivadéka, házastársa, szülője vagy testvére örökösödnék. Távolabbi elődöktől és oldalági rokonoktól ezt a jogot megtagadja, főleg abból az okból, hogy a •törvényesítés hatálya a megtámadásra jogosítottak körének határozott megvonásával külön erre irányzott perben legyen eldönthető, nehogy a király közjogi jellegű kegyelmi ténye közbevetőleg és bármily távoli érdekelt beavatkozására vita tárgyává tehető legyen. 11. Nagyon megingatná a törvényesítés alapján támadt jogok biztonságát, ha a törvényesítós hatályon kivül volna helyezhető abból az okból, mert az atya oly gyermeket ismert el a magáénak, aki nem tőle származott. Ezért 115. §. kimondja, hogy ez a körülmény nem érinti a törvényesítés hatályát. De ez csak tényleg törvénytelen gyermek törvónyesítésót nem érinti. Törvényes gyermek azonban királyi kegyelemmel nem törvényesíthető, s így a törvénytelen származásúnak vélt, de valójában törvényes gyermek törvényesítése hatálytalan. 12. A 116. §. szerint a törvényesítés hatálya a királyi elhatározás keltével