Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

7-8. §. 19 egyénnek elmebeli épségét, saját vagy családjának megélhetését vagy mások biztonságát veszélyezteti. A javaslatnak ez az újítása az iszákosságból eredő társadalmi bajok elleni védekezésnek magánjogi alapját van hivatva megteremteni. A Tj. a siketnémaságot eltérőleg fennálló jogunktól (1877 : XX. t. c. 28, §. a) és b) pontja) a gyámság alá helyezés okai között nem említi meg; mert a siketnómaság vagy oly elmebajjal jár, amely gondnokság alá helyezési okúi szolgál s ennyiben külön kiemelése nem szükséges, vagy nem ily természetű, s ennyiben csupán gondnok kirendelésére szolgálhat okúi (328. §.). Gyámság alá helyezésnek a javaslat szerint (6. §. utolsó bekezdése) kiskorúval szemben is lehet helye. Habár a kiskorú külömben is törvényes képviselet alatt áll, mégis szükség lehet gyámság alá helyezésének elrendelésére elmebetegsége vagy elmegyengesége esetében, mert az ily okból történt gyámság alá helyezés a kiskorú szerződőkópessógót több irányban messzebbmenőleg korlátozza, mint a kiskorúság magában véve. Tékozlás ós iszákosság esetében a javaslat a már fentebb (1. az 5. §. indokolását) érintett okból a kiskorú gyámság alá helyezésének elrendelését csak a kiskorúság meghosszabbítása után engedi meg. Szemben az első tervezettel, amely szerint a kiskorú gyámság alá helyezésének hatálya csak a teljeskorúság elérte után kezdődött volna (I. T. 7. § utolsó előtti bekezdés utolsó mondata), a javaslat abból indul ki, hogy a gyámság alá helyezésnek, tekintettel annak a szerződőképessógre kiható hatályára, az ítélet hatálybalóptóvel, tehát már a kiskorúság alatt kell kezdődnie. A gyámság alá helyezés kérelmezésére jogosultak körét, amelyet az I. T. 9. §-a szabályozott, minthogy erről a Pp. rendelkezik (1911 : I. t.-c. 719., 721. §-a), a Tj. nem határozza meg. 7. A kiskorúság ideiglenes meghosszabbítása és az ideiglenes gyámság alá helyezés a kiskorúnak, illetőleg a gyámság alá helyezendőnek ideiglenes hatályú védelmét célozza a fenyegető kár elhárítására addig az időpontig, amíg a kiskorúság meghosszabbítása vagy a gyámság alá helyezés végett folyamatba tett bírói eljárás jogerős befejezést nyer. A Tj. e részben a jogbiztonság követelményeinek megfelelően továbbfejleszti fennálló jogunkat, amely az ily ideiglenes védelemnek, habár más alakban, már ma is tért engedett az által, hogy a kiskorúság meghosszabbításának kérése esetében a gyámhatóságot a teljeskorúság beálltának felfüggesztésére, a gondnokság alá helyezési eljárás folyamán pedig a bíróságot zárlat elrendelésére jogosította fel. (V. ö. 1877:

XX. t-c. 9. §. 3. bekezdése; 1885: VI. t.-c. 5-9. §-a.) Az ily ideiglenes intézkedésnek ugyanaz a hatálya van, mint a véglegesnek ; de hatálya csak feltételes, amennyiben attól függ, hogy a bíróság a kiskorúság meghosszabbítását vagy a gyámság alá helyezést jogerősen elrendeli. Ennélfogva a kereset visszavétele vagy jogerős elutasítása esetében az ideiglenes intézkedés is visszahatólag hatálytalanná válik, ami azonban a jogbiztonság érdekében nem érintheti azoknak a jogügyleteknek hatályát, amelyeket időközben a -törvényes képviselő vagy vele szemben más valaki véghez vitt. A kereset visszavételével és elutasításával önként órthetőleg egy tekintet alá esik minden olyan perbeli cselekmény, amely a per végleges megszűnését eredményezi vagy az elutasítással egyenlő hatályú. A kiskorúság meghosszabbítását ós a gyámság alá helyezést a bíróság rendeli el: ennélfogva csak az szüntetheti is meg. A megszüntetésnek ép úgy, mint az elrendelésnek is, csak kérelemre lehet helye; de a megszüntetés köte3*