Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

1. §. 15 ELSŐ RÉSZ. * Személyi és családi jog. ELSŐ CÍM. Személyek. A jogegyenlőség alapelve, amelyen a Tj. egész rendszere felépül, minden embernek mint jogokra ós kötelezettségekre képes vagyis jogképes személynek elismerését feltételezi. Az ember mellett a személyek között említi fel a javaslat azokat a jogi alakulatokat, amelyek a jogi műnyelvben »jogi személyek* elnevezése alatt foglaltatnak össze. A személyek körének ezt a meghatározását ós a reájuk vonatkozó kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek az egész jogrendszernek alapvető tótelei, a személyiség védelmének elvi szabályai egészítik ki. ELSŐ FEJEZET. Az ember. 1-18.. §. I, T. 1-20. §.; Ind. I. k. 7-80. I.; Főelőadm. I. k. 3-61. 1. (I. J. T. IV. évf. 3-61.); Bizotts. tárgy. I. füz. 5-16.1. (I. J. T. IX. évf. függ.); II. T. 1-18. §. 1. A művelt nemzetek joga ma már nem ismer jognólküli embert. Annak kifejezése tehát, hogy minden ember jogképes, az előjog szempontjából nem jelent új szabályt. Kiegészítése e tételnek azzal, hogy a jogképesség a születéstől vagyis az anyatesten kívüli önálló lót kezdetétől veszi kezdetét, kétségek elhárítására szükséges. A méhmagzat érdekei is élve születése esetére jogi oltalomban részesülnek ugyan (330. §.; 1519. §. 3. bekezdése) s ebből a szempontból bizonyos mórtékig helyesen lehetne a méhmagzatot is feltételesen jogképes lénynek tekinteni, ámde ez a tétel messzebb menő következtetéseket engedne meg, mint amelyeknek elismerése a jogi forgalom és a jogbiztonság érdekében kívánatos. Minthogy a jogképesség az embert illeti meg, ezzel ki van fejezve az