Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

14 szüntetni azokat a gazdasági hátrányokat, amelyekkel a gazdasági egységet tevő mezőgazdasági jószágoknak a gyermekek közti egyenlő osztállyal kapcsolatos szétdarabolása jár, s amelyeket a gazdasági szakkörök a több vidéken, dívó egy-gyermek rendszer egyik okául tüntetnek fel (1945—1947., 1794., 1807., 1808. §ok). Ami az egyes főrészek alapjellegét illeti: a személyi jognak kimagasló jellemvonása az a fokozottabb magánjogi védelem, amelyben a személyiséget ós a benne foglalt eszmei, erkölcsi javakat részesíti. A családi jogban főleg két vezérlő szempont tör utat: egyrészt a gyermekvédelem fokozottabb érvényesülése, másrészt az anya jogállásának emelése. Az újabb társadalmi felfogásnak és a mai kor humánus szellemének megfelelően lényegesen javítja a Tj. a törvénytelen gyermekek jogi helyzetét, de nem azon a fokon túl, amelyen a törvénytelen gyermek kedvezményezése már a törvényes családnak és a házasság intézményének rovására szolgálhatna. A dologi jogban a gazdálkodás zavartalanságának biztosítása, a tulajdoni ós a hitelviszonyok szilárdsága, a jóhiszemű forgalom érdekeinek oltalma és a vagyon gazdaságos kihasználásának előmozdítása voltak a Tj. vezető szempontjai. A kötelmi jogban a Tj. főtörekvóse, hogy a forgalom tisztességét ós^jóhiszeműségót mozdítsa elő. Általában szigorú adóssági jogot állapít meg, amely a tartozások teljesítését a mai jognál fokozottabb mértékben biztosítja és a hitelviszonyok megerősítésével az adós érdekeit is szolgálja. Gondoskodik azonban a Tj. arról, hogy ez a jog ne váljék az adós kizsákmányolásának eszközévé. Ezért megoldásaiban a méltányosságot veszi alapul és a protektiv szabályok egész sorozatával nyújt védelmet a gazdaságilag gyengébb félnek a saját meg nem fontolt vagy a viszonyok kényszeréből fakadó nyilatkozataival szemben. A kötelmi jogon is átszövődik a Tj.-nak az az alapiránya, amely a magánjog ethikai tartalmát igyekszik növelni és az erkölcsi javakat fokozott figyelembe venni. Idevág főleg a nem vagyoni kárért nyújtott elégtétel, valamint a jó erkölcsökbe ütköző károkozás és a puszta bosszantásból való joggyakorlás (chicane) tilalma. A személyi javakat, különösen a női becsületet hatályosan védi a Tj. a sértett tapasztalatlanságával vagy alárendelt állásával való visszaélés ellen. Az öröklési jogban végül a családiasságot vallja a Tj. vezérlő elvéül, nemcsak a törvényes öröklés és a köteles rész intézményeiben, hanem a végintézkedések szabályai körében is, ahol az örökhagyó homályos rendelkezéseinek lehetőleg a családra kedvezőbb értelemben szerez foganatot. Mindezek szerint a Tj. mindenben igyekezett megfelelni azoknak az igényeknek, amelyeket az ország méltán fűz a régóta óhajtva várt magánjogi törvénykönyvhöz. A múlt ós a jövő mesgj^ójén állva, fenntartja az eddigi jogból mindazt, amit becses hag}^ományul szállíthat át a jövendő nemzedékekre és viszont korszerű reformok útján lépést tart a modern világ eszméinek haladásával. A nemzeti jogegységet helyreállító teljességével, szerkezeti szabatosságával és szabályainak humánus szellemével remélhetőleg meg fog felelni ez a törvényhozási mű annak a nagy feladatnak, hogy az igazságszolgáltatásnak szilárd alapja, a nemzeti jogtudomány termékeny talaja és az ország társadalmi és közgazdasági haladásának hathatós gyámolítója legyen.