Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
309-311. §. 169 nyilvánított gyám korábban halt meg, tisztét már halálával megszűntnek kell tekinteni. 4. A 235—237. §-okban biztosított elsőbbségi jogok megerősítésekép a 309. §. értelmében a gyámhatóság felmenti a gyámot annak kérelmére, akiről csak a gyám kirendelése után derül ki, (pl. a gyámjelölóst tartalmazó végintézkedés csak azután kerül telszínre) hogy az idézett szakaszok alapján számot tarthat a gyárai tisztre, feltéve, hogy a 238. §. 1. bekezdésében felsorolt okok valamelyike miatt mellőztetése nem okadatolt. Ugyanez áll a 2. bekezdés szerint, amikor a természetes atya a gyámoltat csak a gyám kirendelése után ismerte el gyermekéül, mert az a körűimén} 7 , hogy a gyermeknek van már gyámja, nem foszthatja meg az atyát az elismeréssel járó ettől a kiváló jogától, ha azt gyakorolni kívánja. Szintúgy a §. 3. bekezdése értelmében annak a gyámját, akinek kiskorúságát meghosszabbították, a gyámhatóság felmentheti házastársa kérelmére és helyébe a házastársat rendelheti ki, ha ezt a kérelmet a kiskorú házastárs érdeke szempontjából teljesíthetőnek találja, mert ezt a házastárs kórheti ugyan, de teljesítésére nem tarthat számot. 5. A 310. §. szerint hivatalból kell a gyámhatóságnak a gyámot tisztétől felmenteni, ha nem lett volna szabad őt gyámul kirendelni. Ugvanígy kell eljárnia, ha utólag merül fel oly körülmény, amely miatt a 244—247. §-okban foglalt tilalmak okából nem volna szabad gyámul kirendelni, vagy ha a gyámul rendelt nő férje vagy a hivatali állásban levő gyám felettes hatósága utólag visszavonja a gyámság viseléséhez beleegyezését vagy engedélyét (246., 247. §.). 6. A Tj. 311. § a szerint a gyámhatóság felmentheti, illetve fel kell mentenie a gyámot tisztétől, ha kötelességellenes eljárása miatt vagy egyéb okból attól lehet tartani, hogy tisztében meghagyása a gyámolt érdekét veszélyeztetné. A gyámhatóság belátása szerint dönthet e kérdésben. A kötelességellenes eljárás egymagában még nem szolgáltat erre okot, ha pl. amiatt nem kell a gyámolt érdeke veszélyeztetésétől tartani ós a gyám bírságolása elégséges eszköznek tekinthető arra nézve, hogy jövőre a gyám eljárása kötelességszerű legyen. Viszont elég ók a gyám felmentésére, ha a kötelességszegés alapos vádjával nem is terhelhető, hanem személyében fekvő más ok miatt lehet tartani attól, hogy tisztében meghagyása a gyámolt érdekét veszélyeztetné. Pl. súlyos betegségbe esett, amely még felgyógyulása esetében is akadályozná abban, hogy a gyámolt ügyeiben a kellő eréllyel és szorgalommal eljárhasson. Vagy megbízhatóságát az csökkenti, hogy vagyoni helyzete nagyon megromlott, vagy a szemérem vagy a vagyon ellen elkövetett bűncselekmény miatt elítélték, vagy rábizonyul, hogy kicsapongó, erkölcstelen életmódot követ, amely okból a gyámi tisztben meghagyása gyámoltja erkölcsiségét veszélyeztethetné. Felmentheti még a gyámhatóság a gyámot tisztétől, ha fontos okból a gyám maga kéri felmentését. A §. második bek. 2. mondata példaszerűen említi, hogy ily fontos ok beiktatása után beállott oly körülmény, amelynek alapján, ha már akkoron fennállott volna, a gyámi tisztet el sem kellett volna vállalnia. A gyámhatóság azonban ép úgy mint a kirendeléskor, a kért felmentés szempontjából is szabadon mérlegelheti, vájjon elégségesnek tartja-e a felhozott okot a felmentésre. Pl. aki a gyámi tisztet 60 éves kora dacára elfogadta, azért, hogy ezen a koron túl van, vagy beteg, nem kívánhatja tisztétől felmentését, hanem csak akkor, ha a gyámságot korával járó gyengesége vagy betegsége miatt többé kellően el nem láthatná. De a felKépvh. iromány. 1910--1915. XXXII. kötet. 22
