Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

170 m §. mentésért való kérelemnek a gyámhatóság más okból is helyet adhat, ha a felmentés a kiskorú érdekében is áll vagy érdekével nem ellenkezik. Pl. a gyám családi viszonyai változása okából. Felesége meghalt és így nincs, aki neki a gyámolt nevelésében segítségére volna. Vagy házasságra lépett és házastársa a gyámolttal nem rokonszenvezik, sőt rosszul bánik vele, vagy ő maga nem bír a gyámolttal, vagy körülményeinél fogva nem képes gyámolt ját távoltartani olyanoktól, akik őt ellene ingerlik. A §. 2. bekezdése szerint a gyámhatóság nőt felmenthet gyámi tisztétől, ha férjhez megy, bár a gyámi tiszt megtartásában férje bele is egyeznék, mert a nőnek helyzete, legyen az hajadon vagy özvegy, a férjhezmenetel következtében rendszerint lényegesen megváltozik. Ez a változás kedvezőtlen hatással lehet a gyámi tiszt gyakorlására, viszont azonban ennek a hatásnak a megállapítása nehézséggel jár és legfeljebb csak sejteni lehet, hogy a változás a gyámoltra mily hatással lesz Ezért célszerűnek mutatkozik magát a férjhezmenetel tényét elégséges okai tekinteni arra, hogy a gyámhatóság a nőt tisztétől felmenthesse, anélkül hogy mendemondán alapuló, de esetleg a valóságnak mégis megfelelő kifogások mibenlétét kelljen megvizsgálnia és annak eredményére alapítani határozatát. 7. A Gy. T. 131. §-a szerint a gyám tisztének még a gyámság tartama alatti megszűntével tartozik az általa kezelt vagyont utódiának haladéktalanul átadni, számadását pedig a szabályszerű határidő alatt a gyámhatóságnak átadni. A 132. §. ezt a kötelességét arra az esetre, ha a gyámi tiszte a gyámolt önjogúvá válta vagy halála következtében szűnt meg, ugyan nem mondja ki, de abból, hogy az önjogúvá váltat vagy örököseit a gyámhatóság útján a számadások megtekintésére ós arra nézve, vájjon a volt gyámot felmentik-e, nyilatkozattételre felhívatni rendeli, a gyakorlat bizonyára helyesen magyarázta a törvényt úgy, hogy a volt gyám az önjogúvá vált gyámoltnak esetleg örököseinek is a kezelésében volt vagyont kiadni tartozik ós magának a gyámságnak megszűnte esetében is tartozik vógszámadását a gyámhatósághoz benyújtani. Ha csak a gyám tiszte szűnt meg, de nem maga a gyámság is, a gyámhatóság úgy bánik el a számadással, mint az időközivel. Ha azonban maga a gyámság szűnt meg a gyámolt önjogúvá váltával vagy halálával: a gyámhatóság a fentemlített felhívást intézi hozzájuk. Ha a felhívásra nyilatkoztak, a 135. §. szerint a gyámhatóságnak az a feladata, hogy a kiegyenlítést közöttük ós a volt gyám között megkísértse, ha pedig ez nem sikerül, a feleket a bírói útra utasítja Ha pedig a felhívottak a felhívás kézbesítésétől számítandó hat hó alatt nem nyilatkoznak, a gyámhatóság a gyám részére bizonyítványt állít ki,, amely a felmentés jogerejével bír, vagyis részükről többé a gyám eljárása meg nem támadható. Megerősíti ennek a gyámhatósági bizonyítványnak jelzett hatályát a 137. §. is, amely szerint az önjogúvá vált vagy jogutóda a 135. §. szerint a perre utasító gyámhatósági határozat kézbesítésétől számítandó egy óv alatt köteles kártérítési keresetét a volt gyám ellen megindítani, mert a határidő elmulasztása kereseti joga elévülését vonja maga után. Az előbbi perben hozott ítélet jogerőssé váltától számítandó egy év alatt pedig a gyámhatósági tagok ellen támasztható kártérítési igény is a kereseti jog elévülése jogkövetkezményének terhe alatt érvényesítendő. Arról, hogy kényszerítheti-e a gyámhatóság és mily módon a volt gyámot végszámadás benyújtására, a Gy. T. nem szól. Magát a volt gyámoltat vagy jogutódát azzal a rendelkezésével kényszeríti, hogy a számadásra nyilatkozzanak, hogy a gyámhatóság hallgatásukat beleegyezés-